[Értékelés] Alex Pavesi: Nyolc nyomozó

 "Agatha Christie is megemelné előtte a kalapját. Bravó!" Sarah Pinborough ajánlásával fogad a borító, ami igen erős kezdés, hiszen AC-t a krimik koronázatlan királynőjének tartják. Bevallom őszintén, én maximum ha két könyvét olvastam, azokat is még tizenévesen, nem mondanám magam a szakértőjének. Ennek ellenére érdeklődve vettem kezembe Pavesi első művét, mely a Nyolc nyomozó címen jelent meg itthon, és nem titkoltan az írónő előtt tiszteleg.

Agave Könyvek, 2021, 288 oldal, EPUB

 Pavesiről nem sok mindent lehet tudni: Londonban él, matematikából PhD fokozatot szerzett korábban, most pedig az írás mellett programozó. 2020-ban a New York Times a legjobb 10 thriller közé sorolta könyvét.

Kicsit nehéz a könyvről nem spoileresen írni, de azért megpróbálkozom vele. :) A borító nagyon jó lett, passzol a beltartalomhoz, színválasztása remek. (Igen, az olvasómon nem látszódik, de szép kék! :D) A szemfülesebbek észrevehetik, hogy angolul 'The Eighth Detective' címmel fut, tükörfordításban ez Nyolcadik nyomozó lenne magyarul, ennek ellenére Nyolc nyomozó szerepel a köteten. Teljesen rendben van ez a fordítás, a mű végére megértjük, miért is működik. 

A történetben Grant McAllisterrel ismerkedhetünk meg, aki a matematika professzora, emellett kidolgozta a bűnügyi rejtélyek matematikai szabályait. Ezek bizonyítására írt hét történetet, mely a White-gyilkosságok címmel magánkiadásban megjelentetett. 30 év elteltével egy kiadó figyelmét felkelti a mű, így Julia Hart, a kiadó képviselője elutazik Granthez, hogy átbeszéljék az újrakiadás apró-cseprő dolgait. Neki is állnak a szerkesztésnek, de a folyamat közben Juliának feltűnik, hogy valami nincs teljesen rendben a professzor körül...

Tetszetős a történet felépítése, könyv a könyvben: először mindig egy, a White-gyilkosságokban szereplő esetet olvashatunk, majd utána a két főszereplő közti diszkurzus következik. Kezdetben mind az ügyek, mind a beszélgetések kicsit gyengén indulnak, de fokozatosan lesz egyre jobb a színvonal. A novellákat amúgy lehetne külön-külön is értékelni, de jelen esetben felesleges. (A végén mindenki rájön, hogy miért. ;) ) Konkrétan azon vettem észre magam olvasás közben, hogy falom az oldalakat, nagyon kíváncsi voltam, a két szál végül hogyan kapcsolódik össze, milyen befejezést lehet kihozni belőle. Szerencsére nem kellett csalódnom, a csattanók ütősek voltak, minden felmerült kérdésemre választ kaptam. 

Sok értékelésben megemlítik, hogy ez csak egy szimpla Christie koppintás, Grant és Julia részei unalmasak. Ezekkel nem tudok egyetérteni, ha valaki egy könnyed délutáni kikapcsolódásra vágyik, csak vegye kezébe ezt a könyvet, a szórakozás garantált. Nálam 4,5 üst, érdeklődve várom a szerző következő műveit. :)

BenGa