[Vélemény] A hazai recenzióról

A mai téma szerintem van annyira érdekes, hogy megérdemeljen egy bejegyzést. Remélhetőleg értelmes, veszekedésmentes párbeszédet tud majd kialakítani, mert érdekel, más hogyan gondolkozik erről. A következőkben nem fogok konkrét neveket írni, s a jövőben sem szándékozom felfedni, hogy kikre is gondoltam pontosan. Saját tapasztalataimat fogom megosztani, ha nektek is akad a hazai recenzióval kapcsolatos történetetek, élményetek szívesen olvasok róla! :)

Random kép az internetről.

 Mi is az a recenzió? A latin eredetű recenzió szavunk magyar megfelelője a könyvismertetés, könyvbírálat. A recenzió általában kis terjedelmű. A recenziónak két alaptípusát lehet megkülönböztetni:

- könyvismertetés: a recenzió elsődleges feladata, hű kép a recenzált műről.

- könyvbírálat: kritikus szemmel megírt könyvismertetés (nagyon otthonosnak kell lenni a témában, és a kritikát erős érvekkel kell alátámasztani). (Forrás: https://btk.ppke.hu, Útmutató a recenzió megírásához)

Hogyan juthatunk recenziós könyvekhez? Frissen alapított kiadók előszeretettel ajánlanak fel pár példányt aktuálisan megjelent köteteikből, az elsőkönyves, kezdő írók hasonlóan járnak el művük népszerűsítése gyanánt. A nagyobb kiadókat, írókat célszerű e-mail, levél formájában megkeresni recenziós együttműködés céljából.

 Nekem eddig négy alkalommal volt szerencsém recenziós könyvekhez jutni: először egy akkor még újnak számító kiadó felhívására jelentkeztem, egyszer maga a szerző keresett meg, hogy elolvasnám-e az akkortájt megjelent művét, két esetben pedig én kerestem meg a szerzőt/kiadót. 

1) A történelmi fantasy

Ez volt az első recenziós könyvem, elég élénken megvan ennek az emléke: a kiadó Molyon kínált fel pár példányt ebből a történelmi fantasyből, én pedig örömmel csaptam le a lehetőségre. Pár nap alatt meg is érkezett a könyv, lelkesen vetettem bele magam az olvasásába. Így utólag nem mondanám azt, hogy kiemelkedően jó volt, szimplán csak megfelelő, erről leginkább a rendkívül unszimpatikus főhősnő tehet. Négy csillagot kapott a maximális ötből, az értékelésemben kitértem az engem zavaró tényezőkre. Se a kiadó, se a szerző nem küldött semmiféle visszajelzést, hogy baj lenne a recenzióval. Hónapokkal később teljesen véletlenül akadtam Arckönyvön egy tematikus csoportra, ahol a szerző a könyvére adott Molyos értékelésekből idézett párat, jót, s rosszat egyaránt (az enyémből több idézetet is bekerült, főleg a főhőssel kapcsolatban). Kicsit epésnek tűnt a poszt, mintha a rosszabb kritikákat nem igazán tudná feldolgozni, elfogadni. Több kérdés is felmerül: miért baj az, ha valaki értelmesen meg tudja fogalmazni, mi nem tetszett neki a műben? Miért kell ezt egy külön platformra kivinni, ahol majd a könyv rajongói persze simogatni fogják a lelkét, s a hibákra nem fognak rámutatni? Számomra az író eme lépése taszító volt, ezek után biztosan nem szeretnék a munkásságáról többet hallani.

2) A fantasy/sci-fi és a sci-fi

Mindkét könyv érdekes volt a maga nemében, viszont egyik sem volt hibáktól mentes. Ennek ellenére csupa 5 csillagos értékeléssel találhatóak meg az erre kialakított felületeken. Itt lép képbe a legnagyobb hiba a recenzorok részéről: automatikusan úgy gondolják, ha egy könyv véleményezésére lehetőséget kapnak, akkor véletlenül sem írhatnak róla rosszat. Pedig ennek pont ez lenne a lényege, elmondani, mit váltott ki belőlünk a könyv, miért ajánljuk, adott esetben mi nem volt benne ínyünkre. Például a sci-fi/fantasynek igazán jó az alapötlete, viszont olyan szerkesztési, tördelési és helyesírási hibáktól hemzsegett, hogy az számomra megölte az élményt (nagyon háklis vagyok az ilyenekre). Természetesen ennek hangot is adtam az értékelésemben, ezt egy elég heves levélváltás követte a szerzővel. A végére sikerült tisztáznunk, vele vagyok, nem ellene, azért írtam le az értékelésemben a hibákat is, hogy a következő kötetnél ezekbe ne fusson bele.
A sci-fis könyvnél az volt a gond, hogy cseppet zavaros lett a történet, jobban hasonlított műfajilag egy vegyesfelvágotthoz, mint a tudományos fantasztikumhoz. Ennek megfelelően nem is értékeltem túlzottan jóra, pedig megvan a potenciál az íróban. Mint későbbi beszélgetésünk során kiderült, kicsit elszontyolodott az értékelés után, de elfogadta, mert ez is hozzátartozik az írói léthez. Számomra ez rokonszenves és korrekt hozzáállás, úgyhogy az ő pályafutását mindenképp figyelemmel követem a jövőben.

3) Együttműködés a sci-fi kiadóval

Egyértelműen ez a legpozitívabb eset. Még a kórházi hercehurca előtt kerestem meg őket azzal, hogy van-e lehetőség recenziós könyvek igénylésére, és ha igen, akkor ennek mi a menete. Hamar válaszoltak, részletesen leírták a feltételeket, illetve hogy milyen könyvek közül lehet választani. A kapcsolattartójuk nagyon kedves, eddig minden gördülékenyen ment velük kapcsolatban. Remélhetőleg jövőre is folytatódik majd az együttműködésünk, én személy szerint végtelenül örülnék neki. :)

Összegezve: kis hazánkban valamilyen okból kifolyólag az írók és az olvasók is el vannak tévedve a recenziók kapcsán (Tisztelet a kivételnek!): előbbiek azt hiszik, hogy csak a jó értékelés számít, és aki rosszat ír, annak jajj, utóbbiak pedig (lehet ebből kifolyólag) nem mernek őszintén hangot adni a véleményüknek. Ötletem sincs, mikor és hogyan alakultak ki ezek a "szokások", mindenesetre elég kellemetlen helyzetekhez tudnak vezetni mindkét fél részéről. Remélhetőleg idővel javul a helyzet, én addig is a magam részéről nagyon elgondolkozom, ha szóba kerül a recenzió lehetősége.

BenGa