Magyarország zombijai - Tolnai Panka: Zombifarm

  Egy kezemen meg tudom számolni, eddig hány zombis regényt olvastam életemben, összesen nullát. Ennek ellenére, amikor tavaly a Delta Vision bejelentette, hogy náluk fog megjelenni Tolnai Panka Zombifarmja, a leírás alapján tudtam, ezt nekem be kell szereznem. A kötet érdekességét tovább emeli, hogy egyből a kiadó Exkluzív sorozatában jelent meg, ahol eddig olyan írók műveivel találkozhattunk, mint J. Goldenlane vagy Harrison Fawcett. Vajon az írónő első, nem tinédzsereknek szánt regénye megérdemelten kapott helyet a sorozatban?

Delta Vision, 2021, 576 oldal, puhatáblás
(saját kép)

  Nagyon régen volt a kezemben utoljára Deltás kiadvány, talán utoljára R. A. Salvatore egyik könyve. Ha emlékeim nem csalnak, impozáns kiadás volt, amit örömmel forgattam. Úgy tűnik az évek során ez szerencsére nem változott, ennél a kötetnél is teljesen meg voltam elégedve. A kötés nem túl szoros, nem kell a gerincet feszegetnünk, ha a beljebb eső részeket akarjuk olvasni. A választott betűtípus egészen kellemes a szemnek, bár az f betű furcsa benne, olyan érzést kelt, mintha egy szóköz lenne utána közvetlenül, pedig a valóságban nem így van. Maga a borító jól passzol a beltartalomhoz, ez Nagy Gergely munkáját dicséri. 

  2025-ben, öt évvel a járvány megfékezése után Magyarország még mindig a zombikból él. Gyarmati István farmján például az utolsó megmaradt példányokra lehet festékpisztollyal lőni a Hortobágyi Nemzeti Park helyén. A biznisz viszont kezd kifulladni, ezért Gyarmati bővíteni akarja a látogatók körét, amihez állami segítségre és természetesen több zombira lenne szüksége. Nem mindenki van oda a tragédia okozóiért, többek között az Országos Zombiellenes Mozgalom, akik küzdenek a farm léte ellen vagy éppen Vincze László sem, aki katonaként szolgált a járvány ideje alatt és családjából nagybátyján kívül mindenkit elvesztett a vírusnak köszönhetően. Amikor útjaik keresztezik egymást, Laci az elején még úgy gondolja, jó ügyet szolgál, de ahogy telik az idő, egyre több kétség merül fel benne.

  Remek helyszín Magyarország egy ilyen történethez, hiszen mi magyarok aztán tényleg képesek vagyunk a tragédiából is jövedelmet csinálni hosszútávon. Tolnai ötletesen építette fel a zombibizniszt, kedvencem például az Aortaxi, ami az egyetlen taxitársaság az országban. Autóik különféle, az élőhalottakhoz kapcsolódó dekorációval vannak ellátva, a külföldiek biztosan rákapnának, ha a valóságban is így lenne. Az egyik ok, amiért különösen megkedveltem a sztori elejét, az a Budapesten játszódó részek, hiszen az Oktogon-Király utca-Deák tér környékén rengeteget jártam tizenévesen, ott laktunk a Gödör mellett. A másik ok pedig az, hogy olvastatja magát a könyv, pörgős, nincsenek benne üresjáratok, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy 200 oldal együltében megvolt. Sajnos ez a lendület nem tart ki a végéig, úgy a kötet háromnegyedénél, egy nagyobb fordulópontnál megtorpan az addig folyamatos cselekmény. Itt joggal merülhet fel, hogy kicsit túl lett írva a mű, már a hangulatán is érezni, hogy ha egy illat lenne, akkor valószínűleg az izzadtság savanyúját hordozná ismertetőként. Kisebb gond még, hogy a vírus felületesen lett bemutatva szerintem, ott kicsit több tudományos rész, magyarázat elfért volna. A zombikkal kapcsolat morális, erkölcsi kérdésekre nem kapunk egyértelmű válaszokat, inkább ránk bízza az író, hogy "igazságot" tegyünk. Ezeket ellensúlyozza a jókor elejtett aktuálpolitikai kitekintések (egészségügy, maga Gyarmati személye, aki kukoricatermesztőből lett milliárdos, s mit ad isten, a miniszterelnök gyerekkori barátja(...), széthulló EU), illetve a humor, mely nem az a fejfogós, szekunder szégyenérzetet generáló, hanem az értékelhető kategóriából került ki.

  Szereplők tekintetében nem lehet okunk panaszra, szerintem a megalkotott karakterek teljesen rendben vannak, egy ember kivételével, de róla később. Gyarmati számomra tökéletesen hozta a semmiből milliárdossá váló szerepét, a fejemben ilyen kép él egy hasonló kaliberű emberről. Az OZM-ből Rolandot emelném ki, ő a kedvencem. Igaz, hogy olykor idegesítő mitugrász, de alapvetően jó szándékú, akire lehet számítani, ha úgy hozza a sors. A műben feltűnik egy amerikai színésznőcske, bizonyos Sophie Whitfield, aki különféle akciófilmek cicababája. Néhány értékelésben azt olvastam, az ő karaktere mennyire mellőzi a valóságot. Ezzel azért vitába szállnék, nem mintha a színészek nagy ismerője lennék... De pontosan el lehet róluk képzelni, hogy ennyire szélsőséges az érzelmi skálájuk, plusz nála a történetben ki is derül, miért viselkedik ennyire furcsán. Korábban említettem, hogy egy szereplővel nem tudtam dűlőre jutni, ő pedig nem más, mint a főszereplő, Laci. Míg a történet elején rendkívül rokonszenves egyén, belevaló, igazi 'tökös' csávó, a könyv végére már egy mindenen nyüszítő, feleslegesen önmarcangoló rinyagép lett belőle. Érthetetlen ez a váltás nála, hiszen nem utalt rá semmi a műben, hogy ekkora kontraszt lesz a viselkedésében. De az sem kizárt, csak nekem nem jött át a jellem(vissza)fejlődés, ebben az esetben megkövetem magam.

  Úgy gondolom, hogy jól döntött a Delta Vision, amikor megjelentette az Exkluzív sorozatában Tolnai Panka könyvét. Az alapötlet tökéletes, a kivitelezésbe csúsztak apróbb hibák, ám mindezek ellenére egy rendkívül szórakoztató kötetet kap az olvasó. Érdemes vele egy próbát tenni, én csak ajánlani tudom! Nálam négy üst az ötből.

BenGa

 

Ha tetszik a blog, akkor ne felejts el követni minket Bloggeren keresztül, hogy sose maradj le a legfrissebb tartalmakról! A közösségi felületek közül az Instagramon, a Molyon, illetve a Facebook-on vagyunk jelen. :) Amennyiben úgy gondolod, támogathatod is az oldalt, erről itt informálódhatsz.