Takács László és Szlobodnik Gábor: A végzet prófétái

Aki kedveli a fantasy műfaját, idővel biztosan találkozott a Kaland-Játék-Kockázat (KJK), vagy a Harcos Képzelet könyvekkel, és eltöltött velük pár órát. Ha valaki nem ismerné az ilyen jellegű játékokat, akkor annak egy rövid gyorstalpaló: minimális felszereléssel (egy kalandlappal, ami általában a könyvben megtalálható, de szerintem célszerű külön lapra átmásolni; 2 darab dobókockával, és egy tollal) kvázi szerepjátékozhatunk. Mindegyik könyv új kalandot rejt magában, majdhogynem végtelen kikapcsolódást tud nyújtani. Az interneten van egy oldal, ahol pár kötet megtalálható, így az sem akadály, ha hirtelen egyet sem találunk otthon, viszont szeretnénk kipróbálni, esetleg újra elmélyedni egy régebbi kalandban.

Emlékeim szerint 11-12 éves koromban találkoztam az első KJK könyvvel, onnantól kezdve nagy volt a "szerelem". Így örömmel fogadtam nemrégiben a megkeresést Szlobodnik Gábortól, hogy olvassam el az ő játékukat, mely A végzet prófétái címet kapta. Innen is köszönöm a lehetőséget!

Tényleg nem kell sok dolog a kikapcsolódáshoz.

Azt kell mondjam igényes kiadás lett, bár nem a megszokott KJK formátumban, hanem annál valamivel nagyobb méretben. Ez részemről nem volt zavaró, amúgy sem túlzottan helyigényes a játék, ha nekiülünk. Egyetlen negatívum, hogy a borító pár 'olvasás' után nagyon meghajlik, ez valószínűleg orvosolható azzal, hogy két vastagabb könyv közé betesszük pihenni. A illusztrációkat Juhász Ernő készítette, rajzai jól illeszkednek a történésekhez, hangulathoz.

Ahogy a kötet elején is olvasható, a Vindgardia Hősei sorozat első részével van dolgunk. Ebben a kalandban egy visszavonult zsoldosvezér bőrébe bújhatunk, aki "Zsugori" Fengor testőreként dolgozik. Egy nap a kereskedő feladatot ad számára, mivel mostanság a karavánjait folyamatosan kirabolják, a következő útnál kell neki egy tapasztalt vezető (alias karakterünk), aki sikeresen célba juttatja a szállítmányt Nordhern városába. Itt jön a játék első mókás eleme, ahol társakat választhatunk magunk mellé. Összesen 7 zsoldoscsapatból válogathatunk hármat az útra (esetleg négyet, ha marad elegendő aranytallérunk), viszont hogy ne legyen olyan egyszerű, egyes csapatok nem férnek meg egymás mellett különböző okok miatt, ebből kifolyólag nem választhatjuk őket együtt. A társaságok balanszolva vannak, mindegyiknek van előnye, hátránya, sőt, 1-2 még hasznos képességgel is rendelkezik, úgyhogy izgalmas kombinációkat lehet összehozni egy-egy útra.

A játékmenet nem nehéz, a csata sincs túlbonyolítva, tökéletesen hozza a 80-as, 90-es években megjelent könyvek hangulatát. Itt jön képbe a második nekem nagyon tetsző ötlet, a sorspróba. Bizonyos szituációkban két kockával való dobás után egy táblázat segítségével tudjuk meg, hogyan folytatódik tovább történetünk. Nálam átlagolva körülbelül 30 perc volt egy út, de itt figyelembe kell venni, hogy egy idő után már nem fogjuk teljesen elolvasni a már korábban megismert részeket, ezáltal a játékidő is csökken. Sajnos még egyszer sem sikerült nyernem, volt, amikor egy tárgy rosszul időzített használata hozta el a véget, máskor pedig olyan szerencsétlenül dobtam a kockákkal, hogy esélyem sem volt megnyerni az adott csatát. A történet jól van megírva, nem lesz unalmas a sokadik próbálkozás során sem, újrajátszhatóság szempontjából már-már tökéletes. 

Összességében számomra egy jó élményként marad meg a kötet, amit bátran tudok ajánlani kezdőknek és újrakezdőknek egyaránt. Az biztos, hogy én is beszerzem majd a sorozat további részeit! Ha kedvet kaptatok a könyvhöz, akkor itt tudjátok beszerezni az ingyenes azw3, epub verziót, de ha fizikai formában szeretnétek a magatokénak tudni, akkor a papírkönyv megrendelési helyeit is megtaláljátok.

BenGa