A múltkori sárgaborsó-főzelék után szükségem volt valami könnyedebb fogásra. A rizses hús mindig jó választás ilyenkor, hiszen végtelen variációban el lehet készíteni, ezáltal soha nem fogunk ráunni. A mai a tavasz érkezését ünnepli. Egy lábost használtam csak a főzés során, mosogatni se kell utána sokat. :)
 |
| Hammnyamm. :) |
A nem is oly távoli jövő Szingapúrja a világ legkorszerűbb technológiái, a pénzmosás és a szórakozás fellegvárává vált. Itt már nincs erkölcs, a vallások nem érnek egy fabatkát sem, a fogyasztás mértéktelen. De a gazdagoknak még ez sem elég, a Személyes Valóságnak nevezett digitális droggal egy új szintre emelik maguk számára a romlottságot. Zoltán Varga, a magyar származású ipari kém feladata, hogy beépüljön ahhoz a digitális vállalathoz, amelyik az új drogot tömegesen kívánja terjeszteni. Ki kell derítenie, hogy mi a projekt igazi lényege, de közben maga is csapdába kerül a szintetikus valóságban...
 |
| Metropolis Media, 2022, 356 oldal, puhatáblás (saját kép) |
Kicsit tanácstalan voltam, hogy mi készüljön a mai napon, de amikor megláttam az egyedül árválkodó sárgaborsót a konyhaszekrényben, megszállt az ihlet. Tudom, sokan nem kedvelik a belőle készült főzeléket, de ha adtok egy esélyt ennek a receptnek, biztos nem fogjátok megbánni!
 |
| Fantasztikus illat, csodás íz! |
Pénteken jelent meg az amerikai progresszív/djent/instrumentális metálban utazó Animals as Leaders legújabb stúdióalbuma, a Parrhesia. Hat év telt el az előző anyaguk, a The Madness of Many óta, kíváncsi voltam, ezúttal mivel sikerült meglepniük a rajongókat.
 |
| Sumerian Records, 2022, 9 szám, ~37 perc (kép forrása: Metalsucks) |
Ha megkérdeznék, melyik volt az elmúlt hónapban általam legtöbbet hallgatott előadó - legalábbis a Spotify monitora szerint -, akkor minden bizonnyal az Evergrey lenne a befutó. Mostanában egyre jobban rákattantam ugyanis a májusban új stúdióalbummal előrukkoló svéd progmetalosok all-time munkássgára, aminek behatóbb megismerésére ez a két hónappal ezelőtt napvilágot látott 2CD+BluRay formátumú kiadvány is tökéletes ugródeszka lehet a szűzfülű 'greyeseknek. Ahogy annak ilyenkor lennie kell, egyszerre válogattak frissebb nótákat és örökös koncertkedvenceket, valamint bújtatott kincseket is előhúztak a tarsolyból, a végeredmény pedig majd' két óra tömény, de végig rendkívül hangulatos és izmos megszólalású, remekül felépített addigi életmű-összegzés, ami a King of Errorsra utalva akár úgy is leírható lenne, hogy a hibái ellenére is király.
Kalandos úton jutottam el a Csillagporhoz.
Egy több lépcsős kihívás 4. lépéseként tavaly októberben kaptam azt a
kritériumot, hogy romantikus témájú könyvet kell olvasnom, ráadásul
olyat, amiben testvérek is vannak. Fél évig többször is nekifutottam,
hogy találjak ilyet. Már feladtam volna, amikor ajánlották nekem a
Csillagport. Egy dolognak örültem: csak 200 oldal. Kibírom.
Ugyanis a romantikus téma a vesszőparipám, ráadásul Gaimantől már
olvastam az Amerikai isteneket és nagyon slamposnak és túlhájpoltnak
tartottam. Ezzel a kettős hendikeppel indult nálam a könyv. Óriásit
kellett csalódnom benne. Maximálisan pozitív értelemben.
Ahogy elkezdtem olvasni, rájöttem, ez a Gaiman nem az a Gaiman, sőt mi több, ez a romantika nem az a romantika.
A romantikát manapság félreértik. Mind az írók, mind az olvasók. Az
olvasók talán tudatlanságból, az írók talán szándékosan. A romantika nem
csöpögés, nem egymás iránti mérhetetlen szenvedély és nem erotika. A
romantika valahol önmagunk testi-lelki biztonságának feladása a
szeretett nő vagy eszme iránt. Ezt ez a mű maximálisan teljesíti és
ennél tovább nem is megy. És ezt nagyon jól teszi.
Gaiman nagyon választékosan fogalmaz meg itt-ott nagyon mély
gondolatokat. Eközben játszi könnyedséggel ír le összetett karaktereket,
körülményeket, amik nagyon szépen illeszkednek egymáshoz. Közben a
misztikum ehhez az egészhez hozzáad és nem zilálja szét az alkotást.
Ezt a könyvet élvezet olvasni. Minden mondata kellemes, minden
bekezdése tartalmas, minden ötlete váratlan, mégis pofátlanul magától
értetődő, és minden fejezete szépen építkezik.
A könyv felénél szomorúan vettem tudomásul, milyen kevés van már csak hátra.
A vége pedig egyszerre realisztikus, naív, tündérmesébe illő és
mégse. Összeérnek a szálak, a legtöbbet elvarrja az író, de van amit
ügyesen nyitva hagy. Összességében egy jól átgondolt, kellemes kis
fantasy, ami bőven lehetett volna dupla ilyen hosszú is.
Ez a könyv méltó alany az új pontozási rendszerem bevezetéséhez. Egyelőre ezen szempontok szerint fogom értékelni minden olvasásomat, amik egy kicsit árnyalni fogják a végső, átlagértéket.
Ötlet: 5
Következetesség: 5
Stílus: 5
Érdeklődésem fenntartása: 5
Emlékezetes jelenetek: 5
Kidolgozott karakterek: 4
Újraolvasás: 5
Átlag: 4,8
Totti
Tegnap csodálatos napom volt: a piacon normális áron hatalmas póréhagymákat lehetett kapni, a kedvenc baromfisomhoz időben jutottam el, így nem kapkodták el előlem a háztáji csirkemellet. Ezek mellé még sikerült az Alaplé Bárba is betérnem, ahol remek csirke alaplevet vettem. A sok jóságon felbuzdulva megleptem magam egy előnévnapi finomsággal. :D
 |
| Erről még véletlenül sem hiányzik a sajt. :P |
Egyik kedvenc csemegém a mogyoróvaj. Annyira szeretem, hogy már főzök is vele, így született meg ez a recept. Nincsen túlbonyolítva, nem kell hozzá sok alapanyag. Fél óra alatt elkészül, ezért remek választás lehet a rohanós hétköznapokhoz.
Nagyon elhanyagoltam egyik kedvenc zsáneremet, így ideje volt, hogy visszatérjek hozzá. Egy igazi klasszikus került a kezembe, ami a Netflixes sorozatnak köszönhetően újra nagyobb figyelmet kap manapság. A mostani kiadás új, teljes fordítással kerül az olvasókhoz a GABO jóvoltából.
 |
| GABO, 2021, 250 oldal, puhatáblás (saját kép) |
Ritkán, de megesik velem, hogy a blogra szánt recepthez nem készítek képet. A mostani is egy ilyen lesz, úgyhogy ha elkészítitek majd, várom róla a fotókat! ;) Ismét egy egyszerű fogással készültem, nem kell felette állni órákon át, mégis nagyon finom a végeredmény. :)
Babos pulyka
Hozzávalók:
Elkészítés:
Egy megfelelő méretű lábosban kevés olajon megdinszteljük a póréhagymát. Amint ez megvan, hozzáadjuk a fokhagymát és a pulykát, melyet fehéredésig pirítunk. Felöntjük a passzírozott paradicsommal, és annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Befűszerezzük (kevés cukorral szórjuk meg, ez enyhít a paradicsom savasságán), hozzáadjuk a babot, majd alacsony lángon, fedő alatt készre főzzük. Ez körülbelül 40-60 percet vesz igénybe. Köretként kínálhatunk mellé rizst, tésztát, de szimplán ehetjük magában egy kis kenyérrel. Jó étvágyat kívánok hozzá! :)
BenGa
Ha tetszik a blog, akkor ne felejts el követni minket Bloggeren keresztül, hogy sose maradj le a legfrissebb tartalmakról! A közösségi felületek közül az Instagramon, a Molyon, illetve a Facebook-on vagyunk jelen. :) Amennyiben úgy gondolod, támogathatod is az oldalt, erről itt informálódhatsz.
Nálam az úgymond coming outolás egy egészen sajátos műfajjá nőtte ki magát az évek során: olvasás közben, zenehallgatás során, aztán a különféle ismertetők írásával újra és újra rájövök, hogy mennyi minden van bennem mélyen eltemetve, amiknek bizony kell a ráhatás, hogy előjöjjenek. Ha például nincs a Spotify kivételesen szimpatikusnak mondható ajánlósávja egy aktuális reggelen, talán soha nem vetem rá magam sem a Kissin' Dynamite, sem pedig a Korn új lemezeire. És mivel hiszek az írás terápiás jellegében, sebfelszakító és egyben -begyógyító erejében, nem félek bevallani azt sem, hogy akármennyire is ismertem fent említett bandák nevét, a munkásságuk óriási fehér folt volt előttem mindeddig. A nyolcvanas évek legszebb Bon Jovi/Whitesnake/Europe/Dokken/Skid Row hagyományait felelevenítő, alaposan kifestett szemű és feltupírozott hajú srácok esetében ez még talán annyira nem gáz, szerintem ők nálunk sincsenek annyira a köztudatban, mint a Kukoricások, szóval én nem bánom, jöhet a máglya, amiért eddig leélt huszonkét évem során soha nem fordult meg a fejemben, hogy Kornt hallgassak, most viszont valami... na jó, igazából minden megváltozott. Nemsokára azt is kitárgyalom, miért és hogyan.
A. K. Larkwood friss szerző a fantasy zsánerében. Első kötete, A Kimondatlan Név 2020-ban jelent meg a Tor Booksnál, hozzánk idén jutott el az Agave Könyvek gondozásában. Amit az írónőről tudni érdemes: a Cambridge-i Egyetem St. John College-ben végzett angol szakosként. Több helyen is dolgozott, mielőtt író lett, többek között a médiában, a felsőoktatásban, de még a jog területén is. Oxfordban él feleségével és macskájával. A Kimondatlan Név megjelenése után jelölték a legjobb új szerzőnek járó Astounding-díjra. Állítása szerint a következőkről szeret írni: hűségről és árulásról, emberi áldozatokról, halhatatlanok (istenek) rossz viselkedéséről, régészetről fantasy formájában. (Forrás)
 |
| Agave Könyvek, 2022, 544 oldal, puhatáblás (saját kép) |
Az utóbbi időben nagyon vágytam már egy jó rakott bármire, de sajnos sajt és tejföl nélkül nem az igazi. Eszembe jutott, hogy mi lenne, ha az előbbi említett alapanyagokat szimplán lecserélném rizs főzőkrémre? Így született ez a szerintem nagyon jó fogás.
 |
| A mélyhűtőben árválkodó maradék zöldségeket is felhasználhatjuk hozzá. |
Rakott karfiol BenGa módra
Hozzávalók:
Elkészítés:
A hagymát kevés zsiradékon dinszteljük meg, majd adjuk hozzá a húst, melyet fehéredésig pirítunk. Ezután fűszerezzük, öntsük fel 5-7 dl vízzel és fedő alatt főzzük 30 percen át. A rizst készítsük el az általunk kedvelt módon, a zöldségeket főzzük elő 6-8 perc alatt. Amikor mindennel készen vagyunk, jöhet az összerakás! Egy tepsit vékonyan olajozzunk ki, szórjuk meg burgonyapehellyel (kiválóan helyettesíti a zsemlemorzsát). A rizs főzőkrémet sózzuk, borsozzuk és hintsük meg szerecsendióval (nálam kicsit ez megcsúszott, ezért tűnik szürkés-barnásnak a teteje). Alulra kerüljön az előzőleg összekevert hús a rizzsel, erre jöjjenek a zöldségek, majd a rizs főzőkrémes massza. Előmelegített, 170 fokos sütőben 30 perc alatt süssük készre! Jó étvágyat kívánok hozzá!
BenGa
Ha tetszik a blog, akkor ne felejts el követni minket Bloggeren keresztül, hogy sose maradj le a legfrissebb tartalmakról! A közösségi felületek közül az Instagramon, a Molyon, illetve a Facebook-on vagyunk jelen. :) Amennyiben úgy gondolod, támogathatod is az oldalt, erről itt informálódhatsz.
Most mondhatnám azt, hogy a Ghost nem tud hibázni, de akkor szembe mennék korábbi állításaimmal és azt nagyon nem szeretem magammal kapcsolatban. A 2018-as Prequelle-t követően elvesztettük egymást a zenekarral és a Kiss The Go-Goat / Mary On A Cross párosítás, ami egyébként egy nagyon menő 7 inches kislemezen is megjelent, enyhén szólva sem nyűgözött le. Azt már különösképpen hagyjuk, hogy amúgy előbbi nóta egy felgyorsított Dance Macabre volt és marad is, kész, pont, leszálltam a témáról. Addig is inkább hallgattam a régebbi kedvenceket és lelkesen vártam már egy új nagylemezt, ugyanis az eltávolodás ellenére is kíváncsi voltam arra, mit tudnak ennyi idő után villantani. Lehet-e még egyáltalán újat és többet mondani abban a skatulyában, amiben mozognak vagy ismételten önmaguk lenyúlását hallgathatjuk akár 8-10 dalon keresztül is? Mind a Hunter’s Moon, mind pedig a Call Me Little Sunshine meggyőző volt számomra, az első két előzetesként kihozott dalocska ugyanazt a klasszikus vonalas bandát mutatta, amit megszerettem, viszont a Twenties, nna… az aztán totál nem ütött be és még a lemezbe ágyazva sem tudott elkapni. Talán mert a korong legmetalosabb tételéről beszélhetünk?
Tegnap valami kifejezetten ízletesre vágytam, így jutott eszembe ez a recept. Nem kell hozzá túlságosan sok alapanyag, és viszonylag hamar el is készül, így remélem minél többen kipróbáljátok majd! :)
 |
| Kiváló ebéd a borongós napokhoz! (saját kép) |
Gyakran vannak olyan itthoni megjelenésű lemezek, kellő profizmussal és elhivatottsággal rendelkező zenekarok, akikre lazán rámondjuk, hogy amit csinálnak, az igenis nemzetközi színvonalú, tessék próbálkozni Amerikában, Németországban, ott ezerrel kajálnák a teljesítményüket - Magyarországon ugyanis az underground fogalma nagyon is szó szerint értendő, ha valakinek onnan sikerül kitörni, az felér egy kisebb csodával. Thrash metallal nyilván nehéz eladnia magát az embernek, erre még az angol nyelv is rápakol egy lapáttal és akkor a több, mint egy évtizedben folyamatosan dinamikus változásokon áteső zeneipart nem is említettem… (Fizikai hordozók lezüllesztése, streaming előtérbe kerülése és persze az immáron két éve örök vesszőparipa, a “drága” pandémia, stb.)
Ebben a posztban azokat a megjelenéseket igyekszem összegyűjteni, ami nem a két legkedvesebb zsáneremhez tartozik. Idővel ez a lista is bővülhet, ha bejelentenek még olyan könyvet, ami egy kicsit is érdekel. :)
Stephen Hawking: Az idő rövid története (Várható megjelenés: március 8.)
 |
| kép forrása: moly.hu, kiadó: Akkord |
Fülszöveg:
Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. Az idő rövid története az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe.
A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.
Régóta a könyvtáramban szeretném tudni ezt a kötetet, örülök, hogy új kiadásban juthatok hozzá.
Ebben a posztban igyekszem összegyűjteni azokat a szórakoztató irodalmi megjelenéseket, amik a következő hónapokban érdekesek lesznek számomra. Lehet első körben ki fog maradni pár cím, ezeket később pótolni fogom, érdemes visszanézni! ;)
A. K. Larkwood: A Kimondatlan Név (Várható megjelenés: március 8.)
 |
| Kép forrása: moly.hu, kiadó: Agave Könyvek |
Fülszöveg:
Mi lenne, ha tudnád, hogyan és mikor fogsz meghalni?
Kszorvejt az ősi mágia egyik szektája nevelte. Mindig is tudta, hogy a tizennegyedik születésnapján felmászik majd a hegyre, belép a szentélybe, és az istenük, a Kimondatlan áldozata lesz. Ám a halála napján felkeresi egy nagy hatalmú varázsló, és lehetőséget kínál neki: fordítson hátat a végzetének, hogy tolvajjá, kémmé és orgyilkossá váljon – a varázsló hű fegyverévé. A lány sosem akart értelmetlen halált halni, ezért elfogadja az ajánlatot.
Kezdetben segít megdönteni egy ország vezetését és visszaadni a varázslónak a hatalmát, aztán a megbízásából kutatni kezd egy ereklye után, amely számos világot képes lenne megváltoztatni.
Eljön azonban a nap, amitől Kszorvej mindvégig rettegett. Szembetalálkozik régi szektájával, amelynek tagjai ugyanazt a mágikus tárgyat keresik. Kszorverjnek el kell számolnia a múltjával, ráadásul szembesül a ténnyel, hogy az istenek nem felejtenek, és idővel minden adósságot meg kell fizetni…
Korábban már említettem, hogy idén sokkal több fantasyt szeretnék olvasni. A fülszöveg elsőre megnyert magának, kíváncsian várom a történetet.
Nagyon régen ettem már cukkinit, a Lidlben pedig pont akciós volt, úgyhogy gyorsan vettem is egy kilóval ehhez a fogáshoz. Ha nem ragaszkodunk a hosszan főzött raguhoz, akkor az előkészületekkel együtt egy órán belül tálalható. #mégmindignemszponzorálaLidl
 |
| Sajttal még finomabb! :) |
Az idei év első két hónapja nem úgy alakult, ahogy terveztem, ennek ellenére nem vagyok elégedetlen. 13 könyvet sikerült elolvasnom, ezekből szerencsére kevésről mondhatom el, hogy kár volt belefogni.
