Alternatív hidegháborús izgalmak az űrben - Chris Hadfield: Az Apollo-gyilkosságok

Chris Austin Hadfield kanadai űrhajós, ezredes, zeneszerző. Hadfield akkor került a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor intenzíven elkezdte használni a közösségi média eszközeit az űrhajózás és a tudomány népszerűsítésére. Fiai segítségével az űrállomásról rendszeresen twitterezett és videókat készített. Dalt is komponált már az űrben, és űrkoncertet is adott gitárral. Iskolások kérdéseire választ adó kísérletet is végzett már, amit élőben közvetítettek. 2013. június 10-én bejelentette, hogy július 3-tól befejezi aktív űrhajós tevékenységét, de továbbra is népszerűsíteni szándékozik az űrkutatás fontosságát. (Forrás: Wikipedia) Az Apollo-gyilkosságok az első fikciós regénye, ami külföldön 2021-ben, nálunk pedig tavaly jelent meg.

2022, GABO, 568 oldal, puhatáblás (saját kép)

Az emberiség hibájának körforgása - László Zoltán: Mindig egyre több

    A Mindig egyre több tavaly is rajta volt a radaromon, de az az év nem igazán volt alkalmas arra, hogy mindent sorra vegyek, amit szeretnék. Már a fülszöveg meggyőzött, hogy remek kis űroperának ígérkezik, bár valahol féltem tőle, hiszen az Afázia is nagy hájpot kapott, végül mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket...

GABO, 2021, 458 oldal, puhatáblás (saját kép)

  

Ídesanyám kedvencei II. - Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia

Az Alapítványt először tizenévesen olvastam, akkor is anyukám régi, Kozmosz Könyvek-féle kiadását. Emlékszem, már az első pillanattól magával ragadott, hihetetlen gyorsasággal végeztem a trilógiával. Később a folytatásokat és az előzményt is sorra vettem, de bevallom, azok annyira nem nyűgöztek le. Ebben benne lehetett az is, hogy az eredeti három kötethez képest csak évekkel később írta meg ezeket a történeteket Asimov, nem csoda, ha kiesett az általa kreált világ varázsából. (Érdemes megjegyezni, csak a trilógián 10 évet dolgozott, plusz amikor a folytatásokra kérték, már más jellegű műveket írt.) Mint köztudott, hamarosan bemutatják a kötetek alapján készült sorozatot, ennek apropóján újra elolvastam ezt a "kapudrogot" a sci-fihez.

Gabo Könyvkiadó, 2018, 893 oldal, keménykötés

Értékelés - Isaac Asimov: Én, a robot [Totti]

 

Robbie (5)

Tökéletes módja a robotok ártalmatlanságának és hatékonyságának bemutatására. A kis Glória legjobb barátjaként Robbie még arra is képes, hogy a szülők pesszimista, szkeptikus szemléletét szépen lassan megváltoztassa. Nagyon sokféleképpen alakulhatott volna a sztori, de talán a legintelligensebben lett elővezetve a végső ítélet Robbie sorsát illetően.

Körbe-körbe (4,5)

Fantasztikus játék a 3 törvénnyel. Asimov saját ötletét járatja csúcsra.

Logika (5)

Nagyon érdekes gondolatmenet. Részben a vallás intézményének megkerülhetetlensége, részben óriási fricska, amely megkerdőjelezi a vallást.

Fogd meg a nyulat! (3,5)

Ez a történet kicsit talán hosszabbra volt nyújtva, mint amit a történet poénja, fordulata igényelt volna. Nem igazán éreztem, hogy a felmerülő probléma megoldása felé vezető úton ténylegesen elkapták volna a tudósok a fonalat. Végül aztán kicsit súlytalan lett a megoldás.

Te hazug! (5)

Asimov tovább boncolgatja saját Törvényeinek mélységeit, és az eredményei vitathatatlanul helytállóak. Már csak egyetlen válasszal maradt adós, de olyan jól keverte a kártyákat, hogy a végére nem is voltam rá kíváncsi.

Az eltűnt robot (4,5)

Újabb játék a Törvényekkel. Őszintén szólva újra és újra bebizonyosodik, milyen nagyszerűen találta ki Asimov a Törvényeket és azok sorrendjét is. Egyetlen apró változtatás és máris felborul az egyensúly.

A csillagokba! (4)

Tetszett, ahogy össze lettek szedve az emberek a történethez, és észrevétlenül megint csak tovább haladtunk a Robot univerzum építésében. Ellenben egy kicsit már kezd egyhangú lenni a robotok állandó tesztelése. Na nem mintha nem lennének izgalmasak a felvetett problémák, de egy kicsit egy kaptafára épülnek a sztorik.

Bizonyíték (5)

Zseniális novella. Asimov profin keveri a kártyákat, és behoz a történetfolyamba egy új központi figurát. Ha ez egy filmsorozat lenne, ez a rész tuti évadzárós dupla epizód volna, olyan ügyes és nagyszabású volt. Talán a kötet legjobbja!

Az elkerülhető konfliktus (5)

Nagyszabású gazdaságpolitikai körkép. Minden oldalról tűpontosan bemutatva a hibákat, az érveket, ellenérveket, gyanúkat és a megoldás lehetőségét. Valahol egy inverz 1984-et véltem felfedezni a novellában, ahol a korlátlan hatalom nem az elnyomás fegyvere, hanem a fejlődésé. Ha ijesztő módon is, mégis elkerülhetetlenül.

Először olvastam Asimovtól, de azonnal beszippantott. Látszólag az összes mű a 3 törvényről szól, valójában viszont sokkal inkább szólnak a törvények és a való élet különös találkozásai által létrejövő kényes kérdések megválaszolásáról. Asimov ebben a gyűjteményben briliánsan építi fel univerzumát a Robotika alapjaitól az űrutazásig és a Gépek által irányított Föld bolygóig. Inspiráló az író pozitív hozzáállása a fejlődéshez. Ahhoz, hogy az ismeretlen nem feltétlenül félelmetes és hogy a korlátlan hatalom nem feltétlenül veszélyes. Asimov számomra egy kicsit hasonlít Dick-hez, annak fojtogató paranoiája nélkül. Kíváncsi vagyok a regényeire, de az alapok annyira sziklaszilárdak és a stílus olyan szerethető, hogy már most azt érzem, nincs mitől tartanom.