Kicsi a virinó, és milyen erős! - Fedina Lídia: Virokalipszis

Fedina Lídia egyike a még ma is aktívan alkotó női SF szerzőinknek. 2016-ban jelent meg a Virokalipszis című műve, ami egy évvel később a Zsoldos Péter-díj második helyezettje lett. A Facebook Női SF csoportjában „futottunk össze” (aminek nem mellesleg ő az alapítója), és megkért, hogy írjak a könyvéről. Természetesen elvállaltam a felkérést, hiszen a fülszöveg kellőképpen felkeltette az érdeklődésemet. Plusz hajtott a kíváncsiság: milyen volt a hazai science fiction a 2010-es években?

2016, Metropolis Media, 248 oldal, puhatáblás (saját fotó)

Könnyed fantasy a korábbi játékfejlesztőtől - Travis Baldree: Legendás latték

Úgy sejtem, nem vagyok egyedül azzal a gonddal, hogy esetenként nehezen választom ki a következő olvasmányom. Hiába a végtelen hosszú várólista, ahogy végigpörgetem, egyikhez sem fűlik a fogam hirtelen. Ilyenkor jöhetnek jól a cozy (magyarul barátságos, kényelmes) jelzővel ellátott művek, amik mostanában egyre nagyobb teret nyernek maguknak. A Legendás latték is ebbe a csoportba tartozik, így próbál nekünk szerezni pár kellemes órát. Vajon sikerrel jár, vagy talán már túlságosan is könnyed, és csak bosszúságot okoz?

 

2022, Fumax Kiadó, 326 oldal, puhatáblás (saját kép)

Az anyaságról, úgy mindenkinek - Jessamine Chan: Jó anyák iskolája

Amióta újra aktívan olvasok, minden évben találok egy olyan disztópiát, amin aztán hosszú ideig kattog az agyam és nem tudom elengedni. Úgy néz ki, hogy idén ez a mű Jessamine Chantől a Jó anyák iskolája lesz. Még június elején olvastam a kötetet, de csak most ülepedett le annyira, hogy rendes értékelést tudjak róla írni. Az amerikai írónő debütálása több jelölést kapott mint legjobb első regény; Barack Obama kedvenc könyveinek a listáján is helyet kapott. Nálunk a 21. Század Kiadó Kult könyvek sorozatában jelent meg, a tőlük megszokott minőségi kiadásban.

368 oldal, 2023, 21. Század Kiadó, keménytáblás (saját kép)