12/20/2021

Kik is csinálják a blogot? Második rész: Gabona

 

(Bakker, bárcsak ilyen forever young maradhatnék...)

Marton Gábor Márknak hívnak (mindig, minden körülmények között szigorúan csakis a Gábort használom a mindennapokban), 22 éves vagyok és Székesfehérváron élek. Végzettségemet tekintve informatikus volnék, azonban – legnagyobb örömömre – könyvtárosként dolgozom; az olvasás szeretete, valamint a könyvekkel kapcsolatos bármiféle foglalatoskodás pedig alapjaiban határozza meg az életemet. Szokták mondani, hogy az olvasás magányos tevékenység, és aláírom, hogy van is ebben valami, de lássuk be, mennyire csodálatos számunkra ismeretlen, új világokat felfedezni az által, ha „belépünk” egy könyvbe. Jómagam éves szinten nagyjából 200-300-ba szoktam, attól függ, mennyire tombol a megszállottságom és az időbeosztásom, illetve milyen impulzusok érnek. Mert hogy azokból rengeteg van… Aki követ a moly.hu-n, az tudhatja, mennyire el tud kapni (vagy éppenséggel ki tud taszítani magából) egy aktuális olvasmány, ilyenkor pedig egyáltalán nem tekintem magányos tevékenységnek az olvasást, hiszen ha csak egy kis szeletével is a közösségnek, de megoszthatom az élményeimet akkor is, ha negatívak.

Nagyon vegyesen olvasok, gyakorlatilag nincs olyan műfaj és szerző, amivel és akivel ne próbálkoznék be. Konkrétan a chick-littől a klasszikus görög drámákig bármire vevő vagyok, de soha nem a hangulatomtól függ, hogy mit veszek le a polcról: van, hogy szerzői évforduló (születés/halál), internetes ajánlás, közösségi nyomás, avagy egy kedves (esetleg „kedves”, csak hogy érzékeltessem az iróniát) ajánló üzenet kell, ezek általában mindig segítenek abban, hogy a következő valóban valami nagyon más legyen. A legjobban egyébként a klasszikus és kortárs magyar- és világirodalom áll hozzám közel, de főként az utóbbi egy évben eszméletlenül rákaptam a jobbnál jobb krimikre, thrillerekre is. Legkedvesebb szerzőm egyébként egyáltalán nincs, akit szeretek annyira, hogy érdekeljen hosszabb távon, attól igyekszem mindent is elolvasni – a legnagyobb hatást talán Vavyan Fable művei gyakorolták az életemre és a saját szövegeimre is, különösen a https://fiatalsagbolondsagregeny.blog.hu/ weboldalon ingyenesen hozzáférhető regényre. Nem véletlen, hogy nagyon sok fejezet elválasztó idézet tőle származik… De szenvedélyesen imádom még Arany János, Agatha Christie, Bodor Ádám, Bohumil Hrabal, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Erdős Virág, Esterházy Péter, Hamvas Béla, Háy János, J. D. Salinger, József Attila, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kurt Vonnegut, Márai Sándor, Nick Hornby, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Spiró György, Stephen King, Szabó Magda, Szerb Antal és Weöres Sándor műveit is. Roppant eklektikus névsor, de pont ez a lényege – legyünk sokoldalúak és nyitottak még arra is, ami nem feltétlenül a mi terepünk. Nekem ők segítettek a legtöbbet irodalmi irányultságom kialakításában, s legyen a szerző akár élő, akár holt, köszönet érte!

Az olvasás mellett a rock- és metalzene szeretete mozgat nap mint nap (persze a munkába vetett hit és odaadás mellett), s ezen a téren sincs olyan, amit/akit ne hallgatnék meg. Legfeljebb nem tetszik, na bumm… Előfordult már, hogy néhány előadó vagy album elment mellettem, nem lett meg a kapcsolódás akár többszöri próbálkozás után sem, hagytam hát feledésbe merülni és maradtam a megszokott vonalon. Mára leginkább a progresszív és fúziós műfajok maradtak meg stabil kedvencnek, külföldi szempontból az Evergrey, itthonról pedig a divideD legénysége a legnagyobb kedvencem, de mondom, zenei téren sincs számomra idegen vagy elfogadhatatlan: a kilencvenes évek vállalhatatlan merényletként felfogható strandslágereitől a legkomplexebb Dream Theater-számig jöhet bármi, egyet-kettőt esetleg nem vállalok fel (kacsintós emoji helye). Ide már tényleg nem írnék listát, szerintem a Spotify is teljesen megkergült idén, annyi mindent hallgattam a Helloweentől az INXS-en át a Pa-Dö-Dő-ig, hogy ember (vagy gép) legyen a talpán, aki követni bírja. Nos, nekem nem sikerült…

A blogra igyekszem minél több zenei témájú könyvről és főként hazai megjelenésű underground rock/metal anyagról írni. A debütálásom Szarka József Kulcsdalok című kötetéhez kapcsolódik, és amennyiben időm-energiám engedi, egyre több és több friss magyar lemezről szeretnék majd ajánlót hozni, ugyanis a mélyben szokás szerint több a kincs, csak hát felhozni kihívás… Régebben (egészen konkrétan közel négy éven keresztül) volt rock/metal blogom, amit az idei év elején abbahagytam, mert rengeteg minden összejött, ami mellett nem tudtam foglalkozni vele, „alvállalkozásba” kiadni pedig egyáltalán nem szerettem volna, ezért szépen, csendben elsikkadt. Most viszont, hogy lehetőséget kaptam újradefiniálni magam, megpróbálok a lehető legjobban helytállni itt és szórakoztató formában ismeretterjeszteni nem kifejezetten populáris zenéktől értékes és színvonalas (netán éppen ellenkező jelzőkkel illethető?) könyvekről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ne tartsd magadban, de kérlek ésszel kommentelj! A nem ide illő tartalmak minden esetben törölve lesznek!