A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történelmi fikció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történelmi fikció. Összes bejegyzés megjelenítése

12/28/2021

Susie Orman Schnall: A poszterlányok

 

Ez a könyv nagy gonddal kiválogatott karácsonyi meglepetés, amely számomra nagyon kedves és fontos embertől érkezett. Idejét, energiáját nem kímélve és határait feszegetve választotta ki azt a könyvet, amelyről leginkább úgy gondolta, tetszeni fog. Nemcsak tetszett, telitalálat lett, szupergyorsan értem a végére.

 

I.P.C. Könyvek, 2020, 383 oldal, puhatáblás

Susie Orman Schnall eddig négykönyves amerikai írónő, aki mind a négy regényében a nőket, karrierjüket és a család-hivatás közötti egyensúly megtalálását helyezi középpontba. A Poszterlányok, Schnall 2018-as regénye, az 1941 és 1976 között New Yorkban megrendezett Miss Subways versenyt idézi fel. A nyertes hölgyek plakátja és rövid életrajza a metrókocsik falát díszítette; ez idő alatt nagyjából kétszáz hölgy részesült ebben a szerencsében. Ezeket a plakátokat naponta közel ötmillió ember látta, így nem meglepő, hogy számos győztes élete gyökeresen megváltozott a cím megszerzésével. A versenyt szervező cég a potenciális hirdetőknek szerette volna megmutatni, hogy a metró nagyszerű hirdetési platform, a plakátok odavonzzák az utasok tekintetét, akik szívesen nézegetik azokat a hosszú utazásaik alatt.

A történet két szálon fut. 1949-ben a diplomája megszerzése előtt álló Charlotte a reklámszakmában szeretne elhelyezkedni, miközben apja ragaszkodik ahhoz, hogy a család festék- és tapétaboltjában besegítsen, mert a bolt anyagilag épp nem áll jól. Mindeközben szerelme, Sam, hiába kéri meg a kezét többször is, az igen még várat magára. Álmai megvalósításai – vagy épp szétfoszlása – közepette beválasztják a Miss Subways verseny finalistái közé, amellyel új lehetőségek nyílnak meg előtte.

A másik szálon, mintegy hetven évvel később, 2018-ban, a reklámszakmában tevékenykedő Olivia próbál érvényesülni a férfiak által uralt kíméletlen világban, ahol egy jóképű, vonzó főnököt és egy szexista kollégát kell legyőznie és meggyőznie arról, hogy képes az eszével érvényesülni. Az egyik projekt kapcsán belebotlik a Miss Subways szépségverseny kampányába és ez az a pont, ahol a történet szép lassan összefonódik.

Mindkét fiatal nő olyan életszakaszban van, amelyben a karrier-család-gyerekvállalás háromszöge élesen kirajzolódik, fontos kérdések sorozatát kell megválaszolni és olyan döntéseket kell meghozni, amelyeknek hosszabb távon, így vagy úgy, de súlyos, meghatározó következményei lesznek. Azonban, ahogy Olivia is fogalmaz, „ez csupán azt jelenti, ilyen dolog nőnek lenni. Az idők megváltoztak, de az identitásválságok, amelyen valamennyien keresztülmegyünk, ma is olyanok, mint régebben voltak.”

A két szálon futó események fejezetenként váltják egymást, emiatt tulajdonképpen letehetetlen a könyv, mert minden fejezet ott ér véget, ahonnan még tovább olvasná az ember. Nem beszélve arról, amikor az események a jelenben találkoznak, a múltat még akkor is felidéző következő fejezet érdekes idősíkot képez.

Számomra ebben a könyvben minden benne van, ami egy kis kikapcsolódáshoz szükséges és segít megemészteni a karácsonyi töltött káposztát és a bejglit. A reklámszakma magával hozza a kreativitást, a vonzó nők jelenléte a romantikát. A barátnőkkel együtt a féltékenység, a generációk közötti korkülönbség miatt pedig a bölcsesség van jelen. És természetesen „liszt, cukor és csokoládé…. A modern nők összes bajának okozója.”