Őrület és reszketés? - S. A. Barnes: Síri csend

Be kell vallanom, eddig nem igazán vonzottak az olyan sci-fik, amikbe csempésztek több-kevesebb horrort is. Ebből kifolyólag az Alien filmek nekem kimaradtak (az ehhez kapcsolódó könyvek aztán végképp), nem játszottam a Dead Space-szel. Ennek ellenére érdeklődéssel vettem kezembe S. A. Barnes regényét, a fülszöveg meggyőzött, hogy érdemes vele egy próbát tennem.

354 oldal, Metropolis Media, 2022, puhatáblás (saját kép)

Claire utolsó útján van az űrben, mint kommháló javító. Csapatával már hazafelé készülődnek, amikor egy vészjelzést észlelnek váratlanul. A jel helyére érkezve igazi meglepetésben lesz részük: a húsz évvel ezelőtt eltűnt Aurora luxusűrhajót találják meg. A felfedezésért járó várható jutalom mindannyiuk életét helyretenné, ezért kis hezitálás után a dokkolás mellett döntenek. Azonban a hajón nagyon nem stimmelnek a dolgok. A falakra vérrel írt üzenetek vannak írva, az utasok és a legénység egytől-egyig halott. Mi okozhatta a tragédiát? Megéri vajon az ügy felgöngyölítése Claire-éknek?

Ambivalens érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Maga az alapötlet szerintem teljesen jó, viszont ennek kibontása már nagyon hullámzó színvonalú. Egymást váltogatják az izgalmas, figyelmet teljesen lekötő részek, és az unalmas, már-már ásításra késztető  jelenetek, háttértörténetek. Például Claire múltját elég lett volna egyszer megemlíteni, akkor részletesen bemutatni, nem pedig kismillió alkalommal utalni rá úton-útfélen. Nem mellesleg jogosan merül fel az olvasóban a kérdés, hogy a főhősnő ekkora traumával és mentális problémával hogyan lehet egy űrhajó parancsnoka? A hangulatteremtésért viszont jár a tíz mezei piros pötty, ennek a kötetnek ez a fő erőssége, jellemzően inkább az első szakaszban. A másodikban, amikor a múlt és jelen közti ugrásokon túl vagyunk, inkább már az akció dominál, és a történtekre megkapjuk a magyarázatot... Nos, ott mindenki maga döntse majd el, hogy validnak érzi-e. A szereplők kicsit sablonosak, főleg a legénységnél érezhető ez. Voller karakterét személy szerint simán kihagytam volna, hiába passzolt a többiek közé a ,,Ki, ha én nem?" stílusával, egyszerűen nagyon bosszantott. Mondjuk Claire is, nem vagyok hozzászokva az ilyen szintű nyűglődéshez. Érdekes megfigyelés, hogy az Öldöklő-naplókhoz hasonlóan (Amiről nemsoká megszülöm majd az értékelést, ígérem.) itt is feltűnik, hogy a jövőben a cégek milyen alattomosak, ha a pozíciójukról van szó. Tényleg ez várható a jövőben, vagy csak egy jól bevált elemként alkalmazzák a szerzők?

Hogy az összkép árnyalódjon, azt érdemes megemlíteni, hogy S. A. Barnes-nak ezen a néven ez az első könyve, korábban Stacey Kade-ként publikált, leginkább YA regényeket. Ennek fényében szerintem el lehet nézni a kisebb hibákat, mert alapvetően egészen szórakoztató könyvre sikeredett a Síri csend. Reméljük idővel az írónő stílusa kiforrottabb lesz, rátalál a saját hangjára és további történetekkel bizonyítja tehetségét. Négy üst az ötből.

BenGa

Ha tetszik a blog, akkor ne felejts el követni minket Bloggeren keresztül, hogy sose maradj le a legfrissebb tartalmakról! A közösségi felületek közül az Instagramon, a Molyon, illetve a Facebook-on vagyunk jelen. :) Utóbbi helyen várunk Az üst olvasóklubjába! Amennyiben úgy gondolod, támogathatod is az oldalt, erről itt informálódhatsz.