Variációk túlélésre - Alexander B. Hackman: Az utolsó huszonhét - Fedőneve: "Die Katze"

  A világvége mindig izgalmas dolog tud lenni könyv formájában, ha az adott szerző kellő fantáziával van megáldva és jó ötletekkel dolgozik. Az író és a kiadó jóvoltából - amit ezúton is köszönök - lehetőségem volt rá, hogy megtudjam, Alexander B. Hackman, alias Bánki Attila miként képzeli el az utolsó napokat, heteket. Egyet bizton állíthatok a majdani kedves olvasónak, unatkozni semmiképp nem fog.

Mogul Kiadó, 2021, 450 oldal, puhatáblás

  Mielőtt belemászunk a történetbe, nézzük milyen lett a kiadás. Maga a borító kellemes színvilággal rendelkezik, a grafika szerintem passzol a könyv témájához. Az aranyozás túlélt három utazást kopás nélkül, ez mindenképpen egy pluszpont. Nem tudom hogyan sikerült elérni, de súlya szinte alig van a kötetnek, még fekve is öröm olvasni. Egyetlen hátránya van, mint minden puhatáblás kötésnek: amennyiben nem figyelünk a sarkokra, a legkisebb súrlódás nyomot hagy rajta. (Mivel a papírválság most kezd kiteljesedni, ideje lesz valami védő után néznem, és megszeretnem a puhatáblás kiadásokat, ugyanis ily módon lesz kiadva a könyvek többsége.)

  A trilógia első felvonásában megismerhetjük az alapszituációt: az általunk ismert világnak huszonhét nap múlva vége lesz, azonban senki sem tudja biztosan, hogy ez miképpen fog bekövetkezni. Az Egyesült Királyságban erre úgy próbálnak felkészülni, hogy csatlakozva a rekolonizátor programhoz (amiről nem tudjuk, honnan indult el), kiválasztanak embereket, akik arra hivatottak, hogy előkészítsék a Föld újranépesítését. Ebbe a programba választják be egyik főhősünket, Caroline-t, aki a Die Katze fedőnevet kapja, egyúttal alezredes lesz belőle. Kezdetét veszi a visszaszámlálás és a felkészülés az elkerülhetetlenre (?) ... Az alapötlet nekem kifejezetten tetszett, főleg ez a kis misztikum, hogy nem tudni, miféle csapásra kell felkészülnie az emberiségnek. Kisebb gondja a kötetnek a cselekmény tempója: az elején számomra lassú volt, a végére viszont már annyira felpörögnek az események, mintha az utolsó három napnál tartanánk. Ezen kívül viszont rendben van a történet vezetése, a rövidke fejezetek segítenek a figyelem fenntartásában, egész könnyen lehet vele haladni. Elsőre soknak tűnhet a történetszálak száma, de meglátásom szerint még a kezelhetőség határán belül maradt. Az átvezető részek a levelekkel, különböző feljegyzésekkel nem törik meg az olvasást, a lábjegyzetek pedig kellően kisegítik az olvasót, ha nem ismeri az említett dolgot. Hackmannak jó stílusa van, ez akkor mutatkozik meg főleg, amikor az abszurd szituációkat, szereplőket szövi bele az eseményekbe. Egyszer sem éreztem kellemetlennek ezeket, aminek nagyon örültem, korábban sokszor futottam bele olyanba, hogy a viccesnek szánt részeknél inkább a falat kapartam, mintsem a hasamat fogtam a nevetéstől. Egy egészen kicsikét fogott el csak a 'Rejtő-érzés', bár az író nem is tagadja, hogy Rejtő nagy hatással volt rá. Olvasás közben nagyon jó, elgondolkodtató kérdések merülhetnek fel bennünk, például az, mennyire biztonságos, hogy ennyire a gépekre hagyatkozunk a mindennapokban? Mi mit tennénk, ha minket szembesítenének a világvége tényével? Ezekért szintén jár a 10 mezei pirospötty.

  Karakterek szempontjából kisebb problémában vagyok. Caroline lenne ugye a főszereplő, az ő fedőneve virít az alcímben is, mégsem éreztem annyira hangsúlyosnak a könyvben betöltött szerepét. A képtelenség skálán a legmagasabb helyet foglalja el plázacicába bújtatott informatikusként, nekem nem tetszett annyira ez a kombináció. Ellenben Greg vagy a későbbiekben felbukkanó Loui Padre izgalmasabb szereplők voltak, róluk remélem a későbbiekben többet is megtudhatunk. Az elejtett információmorzsák alapján mindkettőjükről van még mit megtudnunk. :) A különböző mellékszereplők, "statiszták" remekül illeszkednek a jelenetekbe, abszolút kedvencem közülük Hepike, a lecsúszott egyetemi tanár. Remélem, a trilógia többi részében is hasonlóan színvonalas szereplőket kapunk.

  Összességében elégedett vagyok a művel, mostanság az egyik legjobb volt, amit a fikciós kategórián belül olvastam. Kíváncsian várom, hogyan sikerül tovább szőni a történetet, illetve arra, hogy valóban bekövetkezik-e a vég. Erős négy üst az ötből.

 

 Az alábbiakban egy miniinterjút olvashattok az íróval, amiben a könyvvel kapcsolatban tettem fel neki kérdéseket:

Miért épp az Egyesült Királyság a történet egyik fő helyszíne? Van esetleg valami kötődésed a szigetországhoz?

Alexander B. Hackman: Skócia egy kényszerű döntés volt, mert az eredeti koncepcióban a város helyszíne nem játszott szerepet. Kicsit olyan volt az eredeti scriptben, mint ahogy a GTA V.-ben az elképzelt város, San Andreas. A sztori szempontjából ugyanis mindegy volt, hogy hol történik. De aztán a szerkesztés során azzal szembesültünk, hogy az előolvasók szerették volna tudni, hogy hol játszódik; így lett Skócia.

A fegyverek, különböző harcászati eszközök leírása alapján azt gondolná az ember, hogy ezeket biztosan egy katona vetette papírra. Mennyi kutatómunkát igényelt, hogy ilyen élethűen tudd őket visszaadni?

Alexander B. Hackman: Nagyon sok kutatómunkát igényelt, de azt se felejtsd el, hogy a haditechnika, harcászat stb. iránti érdeklődésem gyerekkorom óta megvan, így nagyon sok részlet benne volt a fejemben. De ettől függetlenül sok - sok kutatómunka kellett. Ha megnézed a helyszíneket, és az időpontokat, akkor látszik, hogy szinte naplószerű a könyv. :) A helyszínek nagy része teljesen valós helyszín.

Van-e kedvenc szereplőd a könyvből? Ha igen, ki az és miért? :)

Alexander B. Hackman: Mikura. :) És fogalmam sincs, hogy miért. :D Egyszerűen megkedveltem. Közel került hozzám miközben írtam.

Mikorra várható a második rész?

Alexander B. Hackman: Könyvheti megjelenést tervezünk, ezt azonban a papírhelyzet még felülírhatja. Június és szeptember környékén fog megjelenni a terveink szerint. Jelenleg a szerkesztési munkák zajlanak a trilógia második kötetén.

 

A szerző oldala, amennyiben többet szeretnétek tudni Az utolsó huszonhétről: https://alexanderbhackman.com/

A kiadó Facebook oldala: https://www.facebook.com/mogulkiado

Amennyiben felkeltettem az érdeklődéseteket a könyvvel kapcsolatban, akkor a következő helyekről tudjátok megrendelni: közvetlenül a https://shop.konyvmogul.hu/alexander-b-hackman-az-utolso-huszonhet-konyv-ről, Bookline-ról, Libriből, Lírából.

BenGa

Ha tetszik a blog, akkor ne felejts el követni minket Bloggeren keresztül, hogy sose maradj le a legfrissebb tartalmakról! A közösségi felületek közül az Instagramon, a Molyon, illetve a Facebook-on vagyunk jelen. :) Amennyiben úgy gondolod, támogathatod is az oldalt, erről itt informálódhatsz.