Pénteken jelent meg az amerikai progresszív/djent/instrumentális metálban utazó Animals as Leaders legújabb stúdióalbuma, a Parrhesia. Hat év telt el az előző anyaguk, a The Madness of Many óta, kíváncsi voltam, ezúttal mivel sikerült meglepniük a rajongókat.
 |
| Sumerian Records, 2022, 9 szám, ~37 perc (kép forrása: Metalsucks) |
Ha megkérdeznék, melyik volt az elmúlt hónapban általam legtöbbet hallgatott előadó - legalábbis a Spotify monitora szerint -, akkor minden bizonnyal az Evergrey lenne a befutó. Mostanában egyre jobban rákattantam ugyanis a májusban új stúdióalbummal előrukkoló svéd progmetalosok all-time munkássgára, aminek behatóbb megismerésére ez a két hónappal ezelőtt napvilágot látott 2CD+BluRay formátumú kiadvány is tökéletes ugródeszka lehet a szűzfülű 'greyeseknek. Ahogy annak ilyenkor lennie kell, egyszerre válogattak frissebb nótákat és örökös koncertkedvenceket, valamint bújtatott kincseket is előhúztak a tarsolyból, a végeredmény pedig majd' két óra tömény, de végig rendkívül hangulatos és izmos megszólalású, remekül felépített addigi életmű-összegzés, ami a King of Errorsra utalva akár úgy is leírható lenne, hogy a hibái ellenére is király.
Kalandos úton jutottam el a Csillagporhoz.
Egy több lépcsős kihívás 4. lépéseként tavaly októberben kaptam azt a
kritériumot, hogy romantikus témájú könyvet kell olvasnom, ráadásul
olyat, amiben testvérek is vannak. Fél évig többször is nekifutottam,
hogy találjak ilyet. Már feladtam volna, amikor ajánlották nekem a
Csillagport. Egy dolognak örültem: csak 200 oldal. Kibírom.
Ugyanis a romantikus téma a vesszőparipám, ráadásul Gaimantől már
olvastam az Amerikai isteneket és nagyon slamposnak és túlhájpoltnak
tartottam. Ezzel a kettős hendikeppel indult nálam a könyv. Óriásit
kellett csalódnom benne. Maximálisan pozitív értelemben.
Ahogy elkezdtem olvasni, rájöttem, ez a Gaiman nem az a Gaiman, sőt mi több, ez a romantika nem az a romantika.
A romantikát manapság félreértik. Mind az írók, mind az olvasók. Az
olvasók talán tudatlanságból, az írók talán szándékosan. A romantika nem
csöpögés, nem egymás iránti mérhetetlen szenvedély és nem erotika. A
romantika valahol önmagunk testi-lelki biztonságának feladása a
szeretett nő vagy eszme iránt. Ezt ez a mű maximálisan teljesíti és
ennél tovább nem is megy. És ezt nagyon jól teszi.
Gaiman nagyon választékosan fogalmaz meg itt-ott nagyon mély
gondolatokat. Eközben játszi könnyedséggel ír le összetett karaktereket,
körülményeket, amik nagyon szépen illeszkednek egymáshoz. Közben a
misztikum ehhez az egészhez hozzáad és nem zilálja szét az alkotást.
Ezt a könyvet élvezet olvasni. Minden mondata kellemes, minden
bekezdése tartalmas, minden ötlete váratlan, mégis pofátlanul magától
értetődő, és minden fejezete szépen építkezik.
A könyv felénél szomorúan vettem tudomásul, milyen kevés van már csak hátra.
A vége pedig egyszerre realisztikus, naív, tündérmesébe illő és
mégse. Összeérnek a szálak, a legtöbbet elvarrja az író, de van amit
ügyesen nyitva hagy. Összességében egy jól átgondolt, kellemes kis
fantasy, ami bőven lehetett volna dupla ilyen hosszú is.
Ez a könyv méltó alany az új pontozási rendszerem bevezetéséhez. Egyelőre ezen szempontok szerint fogom értékelni minden olvasásomat, amik egy kicsit árnyalni fogják a végső, átlagértéket.
Ötlet: 5
Következetesség: 5
Stílus: 5
Érdeklődésem fenntartása: 5
Emlékezetes jelenetek: 5
Kidolgozott karakterek: 4
Újraolvasás: 5
Átlag: 4,8
Totti
Tegnap csodálatos napom volt: a piacon normális áron hatalmas póréhagymákat lehetett kapni, a kedvenc baromfisomhoz időben jutottam el, így nem kapkodták el előlem a háztáji csirkemellet. Ezek mellé még sikerült az Alaplé Bárba is betérnem, ahol remek csirke alaplevet vettem. A sok jóságon felbuzdulva megleptem magam egy előnévnapi finomsággal. :D
 |
| Erről még véletlenül sem hiányzik a sajt. :P |
Egyik kedvenc csemegém a mogyoróvaj. Annyira szeretem, hogy már főzök is vele, így született meg ez a recept. Nincsen túlbonyolítva, nem kell hozzá sok alapanyag. Fél óra alatt elkészül, ezért remek választás lehet a rohanós hétköznapokhoz.
Nagyon elhanyagoltam egyik kedvenc zsáneremet, így ideje volt, hogy visszatérjek hozzá. Egy igazi klasszikus került a kezembe, ami a Netflixes sorozatnak köszönhetően újra nagyobb figyelmet kap manapság. A mostani kiadás új, teljes fordítással kerül az olvasókhoz a GABO jóvoltából.
 |
| GABO, 2021, 250 oldal, puhatáblás (saját kép) |
Ritkán, de megesik velem, hogy a blogra szánt recepthez nem készítek képet. A mostani is egy ilyen lesz, úgyhogy ha elkészítitek majd, várom róla a fotókat! ;) Ismét egy egyszerű fogással készültem, nem kell felette állni órákon át, mégis nagyon finom a végeredmény. :)
Babos pulyka
Hozzávalók:
Elkészítés:
Egy megfelelő méretű lábosban kevés olajon megdinszteljük a póréhagymát. Amint ez megvan, hozzáadjuk a fokhagymát és a pulykát, melyet fehéredésig pirítunk. Felöntjük a passzírozott paradicsommal, és annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Befűszerezzük (kevés cukorral szórjuk meg, ez enyhít a paradicsom savasságán), hozzáadjuk a babot, majd alacsony lángon, fedő alatt készre főzzük. Ez körülbelül 40-60 percet vesz igénybe. Köretként kínálhatunk mellé rizst, tésztát, de szimplán ehetjük magában egy kis kenyérrel. Jó étvágyat kívánok hozzá! :)
BenGa
Ha tetszik a blog, akkor ne felejts el követni minket Bloggeren keresztül, hogy sose maradj le a legfrissebb tartalmakról! A közösségi felületek közül az Instagramon, a Molyon, illetve a Facebook-on vagyunk jelen. :) Amennyiben úgy gondolod, támogathatod is az oldalt, erről itt informálódhatsz.