Ismét egy elsőkönyves, ezúttal Szabó Róbert szavazott nekem bizalmat, és elküldte könyvét értékelésre. Ezúton is nagyon köszönöm a lehetőséget! A kötet a Book Dreams kiadónál jelent meg. Profiljukban rengeteg műfaj megtalálható, oldalukat itt éritek el.
 |
| Book Dreams, 2021, 348 oldal, puhatáblás |
Borgőz
Az arcomat csak a monitor fénye világítja meg, de most nem is vágyom többre. Orromból ömlik a füst, ha elfeledném emberi mivoltomat, akár gyárkéménynek is képzelhetném magam. A poharam felé nyúlok, próbálnám enyhíteni a dohány okozta karcokat a torkomban, amikor észreveszlek az ajtó előtt. Azt hittem elég világosan megbeszéltük, nem szeretnélek látni. Ennek ellenére megint ölembe veted magad és a hajamba túrsz…
Kár lenne tagadnom, hogy vonzó voltál már az első pillanattól kezdve. Szerettem, ahogy gyorsan kikapcsoltál, hamar elfelejtettem az aktuális problémáim és átadhattam magam a féktelenségnek. Reggelre viszont mindig eltűntél, csak az ürességet hagytad magad után, na meg azt a kurva fejfájást, amit egyre nehezebben viselek. Ezektől függetlenül este mindig visszatértem az oltárodhoz és áldoztam, hogy pár órára megint magam mellett tudhassalak. Élvezted a szituációt, örömmel facsartál ki az utolsó cseppig, én pedig üres tekintettel asszisztáltam a pusztításhoz.
Ez a könyv több szempontból is különleges. Először is, Hercule Poirot már
az első oldalakon fültanúja lesz egy eléggé kompromittáló
beszélgetésnek. Az a Poirot, akit aztán 120 oldalon keresztül nem is
látunk, annak ellenére, hogy együtt utazik a többi szereplővel. A
történet addigi szemlélői Dr. Gerard és a szintén orvos Sarah, akik
komoly pszichológiai fejtegetésekbe kezdenek a csak látásból ismert
Boynton családot illetően. Ezek a fejtegetések pedig annyira
mélyenszántóak és erősek, amilyenekhez hasonlóval még nem találkoztam
Agatha Christie regényben.
A felvezetés sokkal hosszabb, mint lenni szokott. Majdnem a könyv
felénél történik a gyilkosság. Az addigi oldalakon szinte csak azt
láthatjuk, hány és hány embernek lenne oka megölni a későbbi áldozatot.
Olyan ez a könyv, mint egy pszichológiai esettanulmány. Sokkal de sokkal
több beszélgetés, elemzés, fejtegetés van benne, mint történés.
Fontos könyv ez, nemcsak a szórakoztató irodalom kedvelőinek, hanem
azoknak is, akik szintén ilyen zsarnoki körülmények között nevelkednek.
Poirot határozottan kijelenti, hogy számára az élet szentsége fontosabb,
mint a tény, hogy ki milyen zsarnoki módon viselkedik a tőle függésben
álló emberekkel. Szerinte hatalmas bűn elvenni egy emberéletet, és aki
ilyet tesz, azt el kell távolítani az emberi közösségből. Talán ebben a
könyvben fejezi ki hitvallását a legszabatosabban a híres detektív.
De vajon mit gondolt erről Agatha Christie? Én úgy látom, az ő
véleménye a legteljesebb mértékig szembenáll Poirot-éval. Na nem
szentesíti a gyilkosságot, mégis elintézi, hogy az elnyomásban, lelki
terrorban élő családtagok még éppen időben megszabaduljanak az uralom
alól. És mi mással koronázhatta volna meg ezt az ítéletet, mint azzal,
hogy az áldozat saját telhetetlenségének köszönhette a halálát. Mert nem
elégedett meg azzal a szenvedéssel, amit eddig okozott a környezetének,
hanem még ennél is többet akart.
Ez a könyv nálam történetileg nem üti meg az Agatha Christie által
felállított mércét, még ha az utolsó nagyjelenet egy-egy elmélete
zseniálisan lett megkomponálva. Pszichológiai szempontból azonban
annyira erős, hogy kötelező olvasmánnyá tenném. Ezzel is segítve azokat,
akik úgy érzik, a kilátástalan gyerekkorból nincs kiút, és nem találnak
kapaszkodót, hogy ki tudjanak állni önmagukért és szembe merjenek
szállni azzal, aki élhetetlenné teszi az életüket.
Totti
Ha a Lidlben jártok, ajánlom figyelmetekbe a Deluxe márka egyik újdonságát: ez egy zöldségmix, melyben változó arányban van karfiol, pagodakarfiol és brokkoli. 750 gr-os kiszerelésben kapható, 699 forintért, ami szerintem egészen jó ár. Nagy örömöm, hogy még véletlenül sincs benne répa, a múltkori karfiolmixnek a háromnegyede répakarikákból állt, én meg csak néztem, hogy ez micsoda...
Az utóbbi időben kicsit sok húst fogyasztottam, úgyhogy most ebben a fogásban egy deka sem lesz belőle. Ettől függetlenül finom és laktató fogás készül! ;)
 |
| Illatra és ízre is remek! :) |
Ez egyike azon recepteknek, amik csak úgy kipattannak a fejemből, és addig tesztelem, amíg jónak nem ítélem. Viszonylag hamar elkészül, szerintem még a finnyásabb szeretteink elismerését is bezsebelhetjük vele! ;)
 |
| Kínálhatunk mellé kókuszjoghurtos mártogatóst. |
Barker először a 4MGY trilógiával rúgta be a szórakoztató irodalom ajtaját, és azóta minden egyes könyvével bizonyítja, hogy a legjobbak között a helye. A hívás tavaly jelent meg külföldön, hozzánk csak egy kis késéssel jutott el az Agave Könyveknek hála. Nagyon kíváncsi voltam, hogy Barkernek sikerül-e megugrania azt a lécet, amit saját magának állított fel igencsak magasra...
 | |
| Agave Könyvek, 2021, 448 oldal, puhatáblás |
Bernie Rhodenbarr még mindig egy szeretni való figura. Hiába bűnöző, mégis vannak elvei. Őt idézve: „A becsületességnek sok formája van.” Bernie pedig talpig becsületes fickó. Csak hát betörő. Ebben a részben néhány részlet, körülmények, módszerek, megoldások kissé sántítottak, de ez megbocsátható. Pontosan azért, mert Bernie karaktere annyira szimpatikus, hogy élvezzük minden kalandját, minden percét, amit a hivatásával járó zűrös események sodrában tölt. Ahogy befejeztem a könyvet, az volt az első gondolatom, hogy nagy szerencse, hogy ez a könyv ennyire nagy hangsúlyt fektet az önreflexióra, a humorra, az élet visszás helyzeteire. Ezeknek köszönhetően lehet csak félig komolyan venni. És emiatt tudtam szemet hunyt afelett is, hogy a rejtélyek kulcsa ennyire bonyolult volt, egy mezei betörő, nyomozói háttér nélkül mégis kibogozta. Ezt egy komolyabb sztoriban tuti nem lehetne eljátszani. De hamar túlléptem rajta. A megoldás tetszett, a lezárás profi volt, Bernie-re pedig újabb kalandok várnak, és biztos vagyok benne, hogy azok is legalább ilyen élvezetesek lesznek.
Totti