Szeretem a főzelékeket, mégis ritkán készítek. A karfiol egyik nagy kedvencem, úgyhogy amikor a piacon megláttam, mennyire szép darabok vannak, muszáj volt egyet vennem.
Pulykafasírttal ettem, de magában is megállja a helyét. |
Könyvek értékelése/bemutatása, receptek glutén- és laktózmentesen, illetve zene, nem a populárisabb fajtából. Ez Az oroszlán üstje, tartsatok velünk!
Az első fejezet szinte tökéletesen bemutatja a
világtól való elzártság nyomasztó hangulatát. A mindennapok
egyhangúságát megtörni igyekvő időtöltések egyhangúságát. Nem mellékesen
azzal a tudattal, hogy közben a világgal valami nem stimmel.
Amint váltunk, szinte fellélegzünk: végre új szereplők! Míg rá nem
döbbenünk, hogy ők is ugyanilyen elszigeteltségben élnek. A hazafelé
tartó űrhajó legénysége szépen lassan kezd összeomlani a hiábavalóság
terhe alatt.
Ha valami negatívumot kellene kiemelnem, az az, hogy néhány
kontextus súlya, főleg az elején egyszerűen nem jön át. Azzal pl., hogy
az első fejezetben Irist már Augustine társaságában látjuk, egyszerűen
elveszi az élét annak a furcsaságnak, ami a megjelenését övezi. Az
Aether legénysége pedig hiába áll tudósokból, csak egy félmondatban
említik a földi kommunikáció megszakadásának kevésbé valószínű okait
ahelyett, hogy akár egy egész fejezet szólt volna erről, ami aztán
tényleg megadta volna a súlyát a következtetéseiknek és
elhagyatottságuknak.
240 oldal a könyv, mégis néha nagyon hosszúnak érződik. Hőseink fent
is és lent is a magány óráit, napjait, sőt hónapjait élik át, és ennek
leírása sokszor fájdalmasan nehézkes. Volt, hogy azt éreztem, kötelező
töltelék jeleneteket olvasok, és szerettem volna, ha haladnánk. Máskor
úgy éreztem, a lassan csordogáló, karakterépítő, lelki mélységekbe
alászálló jelenetek a nagy terv részei. Okkal nem lépünk tovább a
nyilvánvaló felé, hogy miért, erre meg is kapjuk a választ. És később a
kontraszt így még erősebbé válik.
A történet egyik nagy kérdése furcsa módon válaszolódik meg. Vajon
kellett volna-e ennél több? Nem biztos. Augustine karakterfejlődése
ezáltal szinte karmikussá, magától értetődővé válik. Kicsit hasonlóvá
Scrooge-éhoz. Talán nagyon is.
A könyv utolsó etapja nagyon átgondolt, nagyon profi, és olyan módon
építkezik, hogy a lezárás végül elgondolkodtasson és velünk maradjon
még jóval azután is, hogy letettük a könyvet.
Ötlet: 5
Következetesség: 5
Stílus: 5
Érdeklődés fenntartása: 4
Emlékezetes jelenetek: 4
Kidolgozott karakterek: 5
Újraolvasás: 4
Átlag: 4,5
Totti
Közeleg a nyár, ideje elővenni azokat a recepteket, amik nem igénylik a folyamatos konyhai felügyeletet. A következő is ilyen, kevés alapanyagból egy nagyon laktató ételt tudunk varázsolni, ami mégsem hagy maga után nehéz érzést.
A köret természetesen szabadon választható, nekem most jobban esett mellé a rizstészta. |
Tavaly sajnos elég sok könyv kimaradt, amit el akartam olvasni, de szerencsére ezek nem rohannak sehova, így idén nyugodt szívvel tudom őket pótolni. A Ház az égszínkék tengernél egy fantasy történet, ami itthon hatalmas sikernek örvend, Molyon például 94%-on áll és a 98. legjobb ifjúsági regény az értékelések alapján. De tényleg van annyira jó, mint ahogy a számok mutatják?
Metropolis Media, 2021, 426 oldal, puhatáblás (saját kép) |
A mai napon rendhagyó módon egy ifjúsági regény kerül az üstbe. Dömötör László egy jövőben játszódó, kalandos történeten keresztül igyekszik megismertetni a fiatalokkal a Vöröskeresztet, annak fontosságát és értékrendszerét.
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, 2022, 198 oldal, puhatáblás (saját kép) |
A tavasz első két hónapja seperc alatt eltelt, így eljött az összegzés ideje. Volt itt minden, mint a búcsúban: krimi, sci-fi, fantasy, játékkönyv... Nagyobb részükről poszt is készült, azok linkjét majd a kép alatt megtaláljátok, a rövidebb ismertetőket pedig bemásolom. :)