2022. január-február összegzése BenGa részéről

   Az idei év első két hónapja nem úgy alakult, ahogy terveztem, ennek ellenére nem vagyok elégedetlen. 13 könyvet sikerült elolvasnom, ezekből szerencsére kevésről mondhatom el, hogy kár volt belefogni.

Majdnem mindegyikről készült egy bejegyzés a blogra, amelyikről nem, annak a Molyon írt szösszenetét másolom ide. :)

5 üst:

• Moskát Anita: Horgonyhely
• Lackfi János: Dupla medve 

4 és fél üst:

• Stian Skald: Az elveszett aranyváros keresése, A lelkek kútja
• George R. R. Martin: Tuf utazásai 
• Keiran Rowley: Hanyatlás
  

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban

  A kultikus/nagyon szeretett könyvekkel mindig problémában vagyok, mert például a Harcosok klubja se jött át nekem igazán. Ennek is kicsit félve álltam neki, de mint később kiderült, teljesen feleslegesen.

  Már az első oldalakon magába szippantott ez az őrületes trip, kicsit szomorú voltam, hogy ennyire gyorsan véget ért. Rá kellett jönnöm, hogy az ilyenfajta abszurditás közel áll hozzám, viszont a Rejtő félével küzdenem kell még. Kiváló betekintést nyerhetünk a hetvenes évek eleji amerikai drogkultúrába, az akkor uralkodó állapotokba, mentalitásba. Nekem külön tetszett, hogy az adott drogoknak leírja a különféle hatásait, így olvasóként már-már én is azt érezhettem, hogy a szer hatása alatt állok.

  Apróbb problémája a könyvnek, európai szemmel változatlanul sok benne az utalás olyan dolgokra/személyekre, amik nekünk nem igazán mondanak semmit. Öröm az ürömben, a fontosabbnak véltekhez lábjegyzetek tartoznak, így közelebb kerülünk az említettekhez. Persze önszorgalomból használhatjuk az internetet, hogy teljes legyen az olvasás közbeni élmény. Amúgy sem kell rohanni ezzel a történettel, ugyanis annál jobb, minél tovább kitart.

  Kíváncsi lennék Thompson ma hogyan írná meg ezt a művet annak fényében, hogy végtelenszer veszélyesebb tudatmódosítók árasztották el a piacot, élen a különféle dizájnerdrogokkal. Nem biztos, hogy egy sima izzadással megúszná a „kalandot”…

  Összesítve: én, mint molytársad ajánlom, hogy vedd kezedbe eme kötetet és merülj el benne. Megéri.

4 üst:

• Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg
• Alexander B. Hackman: Az utolsó huszonhét - Fedőneve: "Die Katze"
• Tolnai Panka: Zombifarm

3 üst:

Robert MacLeod: A végső erő (Omega I.)

2 üst:

Szabó Róbert: Drift (A remény háborúja II.)

Fél üst:

Marosi Katalin: Teddy bosszúja (Igen, itt katasztrófaturizmus történt. :D)

  Előttem már sokan csodálatosan kielemezték ezt a valamit, így én egy másik oldalról közelíteném meg a „mű” okozta sokk feldolgozását. Lenne pár kérdésem az írónőhöz:

– Hét évvel a megjelenés után mit gondol a Teddy bosszújáról? Ha visszamehetne az időben, ugyanúgy kiadatná?
– Hogy szolgál a mentális egészsége? Terápiára jár vagy gyógyszerekkel tartja karban ezt a „remek” fantáziát?
– Egy interjúban azt nyilatkozta, nem kell foglalkozni se a „meleg”, se a „hideg” kritikákkal (mert a jó és a rossz olyan unalmas leírva ugyebár). Ehhez képest nem található meg egy közösségi vagy éppen könyves oldalon sem. Ha nem bírja az olvasói visszajelzéseket, miért alkot?
– Az Árnyháború trilógiából eddig csak a Teddy bosszúja készült el. Mikorra várhatóak a folytatások? *insert mániákus röhögés here*

Köszöntem a figyelmet.

 

Ti miket olvastatok? Melyek voltak a kedvenceitek? Rossz könyvek, amiket senkinek sem ajánlanátok a két hónap olvasmányai közül?

BenGa

Ha tetszik a blog, akkor ne felejts el követni minket Bloggeren keresztül, hogy sose maradj le a legfrissebb tartalmakról! A közösségi felületek közül az Instagramon, a Molyon, illetve a Facebook-on vagyunk jelen. :) Amennyiben úgy gondolod, támogathatod is az oldalt, erről itt informálódhatsz.