[Értékelés] Alex Pavesi: Nyolc nyomozó

 "Agatha Christie is megemelné előtte a kalapját. Bravó!" Sarah Pinborough ajánlásával fogad a borító, ami igen erős kezdés, hiszen AC-t a krimik koronázatlan királynőjének tartják. Bevallom őszintén, én maximum ha két könyvét olvastam, azokat is még tizenévesen, nem mondanám magam a szakértőjének. Ennek ellenére érdeklődve vettem kezembe Pavesi első művét, mely a Nyolc nyomozó címen jelent meg itthon, és nem titkoltan az írónő előtt tiszteleg.

Agave Könyvek, 2021, 288 oldal, EPUB

[Értékelés] Mike Chen: Itt és most és aztán

 Nagyon kedvelem az időutazós történeteket, érdekel is a téma, rengeteg izgalmas kérdést, gondolatot hoz magával. (Persze volt olyan is, ami nem igazán nyerte el a tetszésem, lásd Musso Holnapját.) Ezért is vettem szívesen a kezembe Mike Chen első könyvét, mely Itt és most és aztán címen jelent meg idén Magyarországon. A könyvet a Metropolis Medianak köszönhetően olvashattam.

Metropolis Media, 2021, 322 oldal, puhatáblás

Chen gyerekkora óta ír, de csak 2019-ben kezdett el vele jobban foglalkozni. Műveiben a sci-fi csak háttérként funkcionál, sokkal inkább a család/barátság/emberi kapcsolatok kombójára koncentrál. Külföldön ezen kívül még két könyve jelent meg, remélhetőleg hamarosan hozzánk is eljutnak magyarul. :) 

Megszokott Galaktikás minőség, ezzel jellemezném a kiadást. Jó érzés kézbe venni, könnyű olvasás közben tartani, ennél többet nem is kívánhat egy lelkes könyvmoly. A borítón lévő grafika kifejezetten tetszetős, a színei is jól lettek megválasztva. Plusz pont, hogy a Pirossal ellentétben ez matt borítást kapott. Lássuk a beltartalmat: Kim az Időfelügyelet Ügynökség titkos ügynöke, aki egy balul sikerült küldetés után 1996-ban ragad. Megszegi a tizenegy-huszonhármas protokollt, és családot alapít, ami a későbbiekben elég nagy kalamajkát fog okozni. A mentőcsapat csak 18 évvel később jön érte, hogy visszavigye 2142-be, ahol már vár rá az ottani, igazi élete és a jegyese, Penny. Az eset után Kimet irodai munkára osztják be, itt észreveszi, hogy a lánya, Miranda élete nem a legmegfelelőbb irányba halad. Felveszi vele a kapcsolatot a jövőből, hogy leterelje erről az útról, de ezzel mind őt, mind magát hatalmas veszélybe sodorja... 

Chennek remek stílusa van, emiatt akár egy délután alatt el is olvasható a könyv. Jól használja fel az időutazás témáját, nincsen túlbonyolítva a dolog, bár az nem feltétlen mondható el, hogy teljesen eredeti ötletekkel operálna. Mondjuk kicsit nem értettem, hogy az emberi agy miért ne tudna két különböző kort is feldolgozni, bár valahol érthető, hogy valóban megterhelő lehet az a rengeteg információ, érzés... Amit hiányoltam még, hogy a történet során említett futurisztikus dolgok nem lettek rendesen bemutatva és kifejtve, maximum csak az időutazáshoz kapcsolódó fogalmak. Például szívesen olvastam volna az atmovonatról, elsőre érdekesnek hangzott. :) Engem nem zavart, hogy nem egy hard sci-fi a mű, szívesen merültem el a kibontakozó családi bonyodalmakban. Külön tetszett, hogy milyen aprólékosan mutatja be például a mérgező szülők témáját (Penny és híres szakács szüleinek kapcsolata),  vagy éppenséggel az apa-lánya kapcsolatot (Kim és Miranda). Ami feltűnhet az olvasónak, hogy bár a sztori rengeteg helyen vehetne rossz irányt (ami lássuk be, sokkal több izgalmat rejt magában, mint az állandó happy end), mégis mindig a megnyugtató végkifejlet felé haladunk. Valószínűleg írónk az életben is ennyire pozitív, így ez teljesen jól áll a könyvnek, végül én is mosolyogva fejeztem be.
Egy dolog viszont nagyon zavart a kiadással kapcsolatban: feltűnően sok elütés, baki volt benne, én speciel 12 darabot találtam. Ezekre azért illik jobban figyelni. :)

Aki egy könnyed kalandra vágyik ezeken a borongós napokon, az megtalálja a számításait ezzel a könyvvel. Nyugodt szívvel tudom ajánlani, korosztálytól függetlenül. :) Négy és fél üst az ötből.

BenGa

[Értékelés] Ernest Cline: Ready Player Two

 Nem titok, a Ready Player One-ért teljesen odavoltam, második olvasásra is ugyanazt az élményt nyújtotta. Éppen ezért félve vettem kezembe a folytatást, mely 9(!) évvel később készült el az elsőhöz képest. Jelenleg a Molyon 70%-on áll, az értékelések nagyon vegyesek, de inkább csalódottak. Jogosak a kritikák, vagy csak nehéz ráhangolódni? Járjunk utána!

Agave Könyvek, 2021, 431 oldal, puhatáblás

[Értékelés] Christina Henry: Piros

 Kezdjünk két jó hírrel! 1) Túlestem a műtéten, úgyhogy mostantól aktívabb lesz a blog is. 2) A Galaktikának hála időről-időre hozok majd 1-1 könyvet a Metropolis Media kínálatából, fogadjátok szeretettel majd ezeket a könyveket. Ezúton is köszönöm nekik a lehetőséget és a bizalmat! :) 

Elsőként egy retellingre/újragondolásra esett a választásom, ami a Piros címet viseli. Ebben a műben a klasszikus Piroska és a farkas történet van posztapokaliptikus környezetbe ültetve. A sötét hangulat már az első percekben elkísér minket, úgyhogy öveket becsatolni! 

Metropolis Media, 2021, 259 oldal, puhatáblás

 

 

Ídesanyám kedvencei II. - Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia

Az Alapítványt először tizenévesen olvastam, akkor is anyukám régi, Kozmosz Könyvek-féle kiadását. Emlékszem, már az első pillanattól magával ragadott, hihetetlen gyorsasággal végeztem a trilógiával. Később a folytatásokat és az előzményt is sorra vettem, de bevallom, azok annyira nem nyűgöztek le. Ebben benne lehetett az is, hogy az eredeti három kötethez képest csak évekkel később írta meg ezeket a történeteket Asimov, nem csoda, ha kiesett az általa kreált világ varázsából. (Érdemes megjegyezni, csak a trilógián 10 évet dolgozott, plusz amikor a folytatásokra kérték, már más jellegű műveket írt.) Mint köztudott, hamarosan bemutatják a kötetek alapján készült sorozatot, ennek apropóján újra elolvastam ezt a "kapudrogot" a sci-fihez.

Gabo Könyvkiadó, 2018, 893 oldal, keménykötés

Szalay Lenke: Mogyoró - Gabi értékelése

Hogy kerülök én ide? Egész egyszerűen úgy, hogy BenGa meghívott. Mert mi olvasunk, írunk. És ez megtiszteltetés, köszönöm. Könyvek között nőttem fel, sokáig könyvek között is dolgoztam. Ahogy időm engedi, olvasok. Képviselem majd itt a női oldalt, a csajos könyveket, a kalandokat, a romantikát. Egészen pontosan az eddigiek ellenpólusa leszek. Fogadjátok szeretettel az elsőt. 

[Értékelés] Neil Gaiman: Amerikai istenek

Szinte biztos vagyok benne, mindenki könyvespolcán megtalálható egy olyan kötet, amit már évek óta szeretne elolvasni, mégis valamiért csak egyre hátrébb kerül a 'Következők' listáján. Nos, nálam ez a könyv az Amerikai istenek volt, de ha megütnek, akkor se tudnék válaszolni rá, miért húztam eddig az elolvasását. A lényeg szerintem az, végre sort kerítettem rá, és egyáltalán nem bántam meg!

Agave Könyvek, 2020, 648 oldal, puhatáblás

[Értékelés] Andy Weir: A Hail Mary-küldetés

Weirrel A marsi kapcsán ismerkedtem meg, ami számomra rendkívül üdítő volt a sci-fik között. Nem kellett hozzá vérfizikusnak lenni, hogy a könyv minden sorát értsük, sőt, mint egy jó tanár, elmagyarázta a felmerülő dolgokat olvasóinak. E mellé még remek humor is társult, tavalyi évem egyik legkedvesebb olvasmánya volt. Bevallom, utána az Artemis számomra kimaradt, viszont A Hail Mary küldetést azonnal előrendeltem, amint megtudtam, hogy magyarul is számíthatok a megjelenésére. Megütötte, vagy esetleg magasabbra tette a lécet A marsi után? A következőkben enyhén spoileresen elmesélem.

Fumax Kiadó, 2021, 512 oldal, keménytáblás

Pop, csajok... Áhh, hagyjuk.

106 oldal után abba akartam hagyni, és ennyit terveztem értékelésnek: egy 35 éves fiatal szenvedése, aki fejben valahol megragadt a huszas évei elején. Viszont nem akartam elhinni, hogy ez a kötet tényleg csak ennyit tud nyújtani szórakoztatás gyanánt, 'csakazértis' végigolvastam az egészet. Bevallom, én valami Adrian Mole féle bohóckodásra számítottam, azt nagyon szeretem a mai napig.

Helikon Kiadó, 2018, 348 oldal

Az eleje pedig biztató volt, tetszett a bevezető ötlete: Rob megírja az öt legemlékezetesebb szakítását Laurának, akivel épp akkor váltak el útjaik. Persze fricskaképp odaszúrja, fel sem férhet erre a listára, (pedig mint kiderül majd, ő volt az eddigi legkomolyabb kapcsolata) úgy érzi több kell ahhoz, hogy megemlítse a 'legek' között. Ezek a volt barátnők egészen változatosak, a középiskolai elsőtől kezdve az egyetemi nagy Ő-n át a csak vigaszt nyújtó nőig mindenki megtalálható rajta. Ennél a résznél én is visszarévedtem a múltba, eszembe jutott egy-két érdekesnek nevezhető szakítás... Ekkor úgy gondoltam, ez is olyan kötet lesz, amin majd olykor nevetek, néha felismerem magam benne, és alapvetően kikapcsol.

 

Főhősünk a Bajnok Bakelit tulajdonosa, ami éppenséggel nem a legjobban menő üzlet a környéken. Ennek ellenére nem egyedül vezeti, van két alkalmazottja, Dick és Berry. Előbbi a visszahúzódó, csendes fiatalemberek mintapéldánya, míg utóbbi a tipikus "Ki ha én nem?" csávó. Mellékszereplőknek teljesen rendben vannak, nem éreztem őket feleslegesnek a történet egészét tekintve.
Akarva-akaratlanul eszembe jutott a Király utcában található Lemezkuckó. 14 éves koromig a közelben található Csengery utcában volt az orvosom, így elég sokszor volt alkalmam a bolt kirakatában gyönyörködni, mindig lenyűgözött az a sok CD és bakelit. Ennek köszönhetően Rob háttere felvillanyozott, még inkább érdekelt, hogy mire fogunk kilyukadni. Innentől azonban enyhe frusztráció lett rajtam úrra: a folyamatosan felemlegetett zenekarok, énekesek körülbelül 90%-ról még csak véletlenül sem hallottam. Lehet ez az én szegénységi bizonyítványom, de mentségemre szóljon, a mű megjelenésekor még bőven ovis voltam, és 30 éves fejjel teljesen másféle zenét szeretek. Mindenesetre unalmasabb napjaimon jó program lehet majd megismerkedni a korszak kedvenceivel. A frusztrációból fakadt az ötös listákkal szembeni problémám, ha épp nem 3 mm haj lenne a fejemen, akkor szálanként tépkedtem volna ki, amikor újra megjelent egy, az aktuális témához passzoló lista. De ezek a momentumok eltörpülnek, amikor megismerkedünk Rob gondolataival a szakítás után...

Persze, mondhatjuk azt, hogy mindenki másképpen él meg egy ilyen szituációt, de főhősünk nyűglődése konkrétan nekem volt kínos. Számomra életszerűtlen, pontosabban elképzelhetetlen, hogy egy szakítás után valaki ennyire csak magára tudjon gondolni. Komolyan az foglalkoztatja, hogy a másik új kapcsolata milyen az ágyban, és ez az első kérdés, amit mindenképpen fel kell tennie? ... "Kedvencem" az a rész, amikor a könyv elején említett listáról elkezdi felkeresni a lányokat, mégis miért hagyják el mindig, és a végén arra jut, az egyetemista nagy szerelme miatt van minden, miatta szegény, miatta nem fejezte be az egyetemet, ecetera. Itt egy kicsit félreraktam a könyvet, mert úgy éreztem kicsit túl komolyan kezdtem venni az egészet, bosszantott Rob életképtelen mivolta, nem tudtam úgy felfogni, hogy ez egy válság közepén lévő fickó története viccesnek szánva. Természetesen nem kellett sok idő a megnyugváshoz, és elérkezett a várva várt fordulópont, ami után egy kicsit átértékelve láttam az eddigieket.

Laura apja meghal, ők pedig a torról elszöknek, és rájönnek, együtt mégis jobbak, mint külön. Itt eszméltem, hogy a könyvben megelevenített embertípusnak segítség kell, nem pedig bosszankodni rajtuk. Hatalmas szerencséjére Laura személyében Rob megkapja a saját mentőövét, aki szép lassan rávezeti, ha az életben megakad, akkor sem szabad leállni, hanem keresni kell a lehetőségeket, amik elmozdítanak a gödör aljáról. Külön tetszett, hogy a lány annak ellenére, milyen múltjuk van, mindent megtesz a kizökkentés érdekében: koncertet szervez a fiú boltjába, illetve elintézi, hogy egy buli alkalmára a Grouchoban újra DJ lehessen (korábban itt jöttek össze). A lezáráshoz közeledve meglepő módon főhősünknek egészen felnőtt gondolatai is támadnak, hirtelen nem is tudtam vele mit kezdeni. Végül abban maradtam, valószínűleg nem olyan menthetetlen, mint amilyennek tűnt a kezdetektől.

Ezek után felmerülhet a kérdés, ajánlanám-e a könyvet? A válaszom erre nem egyértelmű igen, nálam nem az a megkerülhetetlen kategória. Hornbytól viszont ettől függetlenül fogok még olvasni, mert az írásmódja tetszett, és kíváncsivá tett, milyen lehet a többi műve.

BenGa